2300 Ráckeve, Szent István tér 22.

2300 Ráckeve, Szent István tér 22.

2300 Ráckeve, Szent István tér 22.

2300 Ráckeve, Szent István tér 22.

SZMSZ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
 
SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
OM:037766
Hatályos 2018. szeptember 1-től

I.   Általános rendelkezések
1.    A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya
II.  Az intézmény alapadatai és tevékenységei
     1. Az iskola alapadatai
     2. Az intézmény tevékenységei
III..  Az intézmény szervezeti felépítése
        1. Fenntartó
        2. Püspöki biztos
        3. Az intézmény vezetője
        4. Az igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége
        5. A gazdasági vezető jogköre és felelőssége
        6. A vezetőség
        7. A vezetők helyettesítési rendje
        8.  Az intézmény szervezeti felépítése
IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
1.    A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
2.    A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
3.    Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
     4.  A belső ellenőrzést végző alkalmazott kötelességei és jogai:
     5. Az ellenőrzött alkalmazott kötelességei és jogai:
     6. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:
     7. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:
V. Az intézmény működési rendje és a működést meghatározó dokumentumok
    1. Az intézmény működési rendje
    2.  A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai
         Az alapító okirat
       A pedagógiai program
         Házirend
         Az éves munkaterv
     3.  Az intézményi dokumentumok nyilvánossága
     4.  A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje
      A tankönyvellátás célja és feladata
       A tankönyvfelelős megbízása
       A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése
        A tankönyvtámogatás módjának meghatározása
A tankönyvrendelés elkészítése
5.    Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok
kezelési rendje
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje
    6.  Az intézmény védő, óvó előírásai
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan
A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend
        Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján
        Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
VI.    Az intézmény munkarendje
1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása
2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása
           A pedagógusok munkaidejének kitöltése
              A kötelező óraszámban ellátott feladatok
              A munkaidő többi részében ellátott feladatok
3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások
              A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje
4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje
5.  A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama
6.  A belépés és benntartózkodás rendje a jogviszonyban nem állóknál
7.  Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
8.  A mindennapos testnevelés szervezése
9.  Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája és időkerete
10. Az egész napos iskola működésére vonatkozó általános szabályok
          11. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános
                 szabályok
VII.    Az intézmény alkalmazotti közössége, nevelőtestülete és a szakmai     munkaközösségei
1. Az intézmény alkalmazotti közössége:
    Az alkalmazottak
              A pedagógusok
2. Az alkalmazotti közösségek jogai
3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje
4. A nevelőtestület feladata és jogai
    A nevelőtestületi értekezlet
              A nevelőtestület döntései és határozatai
5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
         A munkaközösségek célja
             A szakmai munkaközösségek feladatai
              A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai
              A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása
6. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai
VIII.  Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje
Az iskolaközösség
1. A szülői szervezetek, a Szülői Munkaközösség
    A szülői közösséggel való kapcsolattartás
             A szülők szóbeli tájékoztatási rendje 
              A szülők írásbeli tájékoztatási rendje
              A szülői szervezet véleményezési jogai
2. A tanulók csoportjai
         Az osztályközösségek és tanulócsoportok
    A diákközgyűlés (iskolagyűlés)
IX.   Az iskola külső kapcsolatainak rendszere
     1.  Kapcsolat a szűkebb, tágabb környezetünkkel:
        2.  A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
X.    A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok
        1. Mulasztások igazolása
      2. A tanulók jutalmazása
3. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás szabályai
    A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai:
XI.    Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
          1. Az iskola hagyományai
          2. Az intézmény vallásos és hagyományos kulturális ünnepi rendezvényei:
          3. A hagyományápolás további formái
          4. Intézményünk jelképei
          5. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
XII.   Az intézmény egyházi fenntartásából eredő, eltérő rendelkezések
XIII.    Az SZMSZ elfogadása és nyilvánossága
1.sz melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata
A könyvtár működési szabályzata az alábbi mellékleteket is tartalmazza:
1.sz melléklet: Gyűjtőköri szabályzat
2.sz. melléklet: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat
3.sz. melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat
4.sz.melléklet: Tankönyvtári szabályzat
5.sz melléklet: Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára
XIV.    Legitimizációs záradékok

I.   Általános rendelkezések

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formáit és kapcsolattartásuk rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeknek kidolgozását jogszabály írja elő.

Jogszabályi háttér
A szervezeti és működési szabályzat elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírások alkalmazandók.
•    2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.)
•    A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
•    A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
•    A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
•    A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről
•    A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
•    1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
•    1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
•    2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról
•    229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
•    43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól
•    110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
•    100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, módosításáról
•    335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
•    326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
•    Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
•    A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
•    A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet
•    20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet)
•    59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
•    32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
•    A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet
•    A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet
•    Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
•    A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
•    114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól
•    A fenti jogszabályoknak a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó konkrét előírásai az alábbiak:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény

25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.
43. §. (1.)A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és   továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és   a meghatalmazás keretei között   az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
48. §- (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt.

70. § (2) A nevelőtestület
a pedagógiai program elfogadásáról,
az SZMSZ elfogadásáról
dönt
83. § (1.) A fenntartó
ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.
85. § (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

 A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni
•    a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
•    a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,
•    a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,
•    ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,
•    a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,
•    az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,
•    a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,
•    a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
•    a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,
•    az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,
•    a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,
•    az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,
•    az intézményi védő, óvó előírásokat,
•    bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,
•    annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,
•    azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,
•    a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait,
•    az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,
•    az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,
•    az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat,
•    mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.
(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
•    az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,
•    a felnőttoktatás formáit,
•    a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),
•    az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,
•    szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét,
•    a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,
•    az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét
tartalmazza.
(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét.
(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.
(5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.
(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és   intézményegységenként külön-külön   az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

A szabályzat hatálya:
Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Hatálya kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit.
Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, miután az egyetértési joggal rendelkező szervezetek támogatták a bevezetését. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.
Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ, melynek eddigi mellékletei önálló szabályzatokként, illetve igazgatói utasításként továbbra is érvényben maradnak.

II. Az intézmény alapadatai és tevékenységei
1. Az iskola alapadatai
Az intézmény neve:  SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
Az intézmény székhelye, címe: 2300 Ráckeve, Szent István tér 22.
Az intézményt alapító és fenntartó egyházmegye: Székesfehérvári Egyházmegye
Címe: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 5.
Az intézmény vezetője      az igazgató, akit a Fenntartó nevez ki.
    Az intézmény jogállása:     önálló jogi személy, mely gazdálkodási               
                                             szempontból önálló egyházi intézmény.

Az intézmény gazdálkodásának formája: önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, vagyonával és költségvetésével önállóan gazdálkodik. Éves beszámolóját a Fenntartó hagyja jóvá. A gazdálkodási feladatokat az iskola gazdasági vezetője látja el. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az intézmény alapító okiratának
•    száma:    PUA 62854 923-3/1993.
•    kelte:      1993. május 20.
    Az intézmény alapításának éve: 1993.
2. Az intézmény tevékenységei

•    alaptevékenység:
A szakfeladat megnevezése    Száma    Forrása
Alapfokú ált. isk. oktatás
- nappali rendszerű oktatás 1-4.évf.
- nappali rendszerű oktatás 5-8 évf.
- szakértői bizottság véleménye alapján:
- sajátos nevelési igényű tanulók és
- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nappali rendszerű ellátása
    TEÁOR  8520    fenntartó

•    alaptevékenységgel összefüggő egyéb tevékenységek:
A szakfeladat megnevezése    Száma    Forrása
Egyéb vendéglátás (diákétkeztetés)    TEÁOR 5629    fenntartó
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése    TEÁOR 6820    fenntartó
Könyvtári, levéltári tevékenység    TEÁOR 9101    fenntartó
Egyéb sporttevékenység    TEÁOR 9319   
Kulturális és egyéb szabadidős tevékenységek        fenntartó
Tankönyvellátás        fenntartó
Iskolaotthonos- és napközis ellátás, tanulószobai ellátás        fenntartó
Pedagógiai szakmai szolgáltatás: minőségfejlesztési feladatok, pedagógus szakvizsga, továbbképzés        fenntartó
Szakmai, informatikai, fejlesztési feladatok        fenntartó
Vallási neveléshez kapcsolódó  feladatok ellátása        fenntartó

Az intézmény számlaszáma: CIB Bank 11101002-75011703-36000001
Az intézmény adóhatósági azonosító száma:      18661648-2-13
Az intézmény statisztikai számjele:    18661648801055213
Az intézmény OM azonosító száma:       037766
Az intézmény KSH azonosító száma:    18661648801055213
Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: ÁFA alany negyedéves bevalló

         III..  Az intézmény szervezeti felépítése

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el.
A munkavégzés jellege, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.
Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős középvezetők állnak:

1. számú egység:   nevelő - oktató munka  szervezése
                              vezetői:  igazgatóhelyettesek
2. számú egység:   gazdálkodás, iskolai nevelő munka hátterének biztosítása
                              vezetője: gazdasági vezető
3. számú egység:   munkaközösségek
                              vezetői: munkaközösség-vezetők (alsós, felsős, pedagógiai, hitéleti )

1. Fenntartó
Az iskola fenntartója a Székesfehérvári Egyházmegye.
A Fenntartó gyakorolja az őt megillető jogokat. Az illetékes Megyéspüspök az Egyházi Törvénykönyv 806. kánonja alapján felügyeleti és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. Ő nevezi ki az iskola püspöki biztosát és igazgatóját - a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 31.§ (2) bekezdés d, pontja szerint.
2. Püspöki biztos
A püspöki biztos a fenntartó által kinevezett plébános, aki általában az iskola székhelye szerint illetékes egyházközség vezetője, de lehet a megyés püspök által megbízott más személy is.
A püspöki biztos előzetes egyetértési jogot gyakorol a pedagógusok és alkalmazottak feletti munkáltatói jog gyakorlásánál. A püspöki biztos és az igazgató véleményeltérése esetén az ügy felterjesztésével a Fenntartó döntését ki kell kérni.
A püspöki biztost a Fenntartó közvetlenül is utasíthatja.
A püspöki biztos az iskolavezetőség tagja és képviseli a Fenntartót.
Felelős az iskola vallásos életéért, a hitéleti munkaközösség vezetőjével és az Igazgatóval együtt szervezi meg az iskola liturgikus eseményeit.
A Fenntartót rendszeresen tájékoztatja az iskola működéséről.

3. Az intézmény vezetője

Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője az igazgató. Az igazgatót a fenntartó nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.
  -  Az intézményvezető jogköre
Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a munkaszerződésben rögzített munkaköri leírás és a Köznevelési Törvény állapítja meg.
-  Az intézményvezető kiemelt feladatai:
- a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése
- a nevelőtestület vezetése
- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk  
      szakszerű megszervezése és ellenőrzése
- a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi
  feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján
- a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása
- a közoktatási intézmény képviselete
- együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a 
      szülők és a diákok képviselőivel
- a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése
- a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset
      megelőzésének irányítása
 -  a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, - szükség esetén   intézkedési terv készítése
- döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a munkaügyi   szabályzat nem utal más hatáskörbe
- az Intézményt érintő pályázatok lebonyolítása és elszámolása
- Az Intézmény tulajdonát képező ingóságok, berendezések, gépjárművek biztonságos használata, azok használatának ellenőrzése, az azokkal kapcsolatos rendelkezési jog.
- Az intézmény hasznosítása a tanulók és dolgozóik érdekében
- Az Intézmény biztonságos működését célzó intézkedések
Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok:
- a dolgozók feletti teljes munkáltatói jog
- munkaszerződések megkötése és a felmondás
- bizonyítványok, hivatalos iratok aláírója
- felelős a vizsgák szabályszerű megtartásáért
- fegyelmi ügyekben dönt
- utalványozási jogkör
- a karbantartási és beruházási terv elkészíttetése
- az iskola jogi és szakmai képviselete
- belső ellenőrzési terv elkészíttetése
- intézmény költségvetésének elkészítése
- továbbképzési terv és beiskolázási terv készítése
- az elektronikus napló hitelesítése
- bérleti szerződések elfogadása, ellenjegyzése
- együttműködési megállapodások megkötése
- alapítványok és egyesületek létrehozása és működtetése
- tanfelügyeleti- és minősítő eljárások lebonyolításában való közreműködés
- jutalmak odaítélése, jutalmazási szabályzatok megalkotása
  Az intézményvezető felelőssége:
Az intézmény vezetője - a Köznevelési Törvénynek megfelelően – egy személyben felelős az alábbiakért:
- a szakszerű és törvényes működésért
- az ésszerű és takarékos gazdálkodásért
- a pedagógiai munkáért
- a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok tájékoztatásáért- egyébként az osztályfőnökök látják el ezt a feladatot a gyermekvédelmi felelős irányítása mellett
- a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
- a tanuló - és gyermekbalesetek megelőzéséért
- a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért
4. Az igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége

Az igazgató a ráruházott feladatait az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. A kinevezés időszakára szóló vezető-helyettesi megbízást az intézményvezető adja, A kinevezéshez a fenntartó jóváhagyását kell kérni. Az igazgatóhelyettes megbízása során a Fenntartó egyetértési jogot gyakorol. Indokolt esetben a megbízás több évre is vonatkozhat, maximum az igazgató kinevezésének lejártáig. Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját.
A vezető-helyettes munkáját munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi.
A vezető-helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörökre, ezeken túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. A vezető-helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az igazgatóhelyettesek megosztják egymással tapasztalataikat, törekednek a konstruktív, rugalmas együttműködésre. Megszerzett jogköreiket egymás között tiszteletben tartják.  Az igazgatóval egyeztetve, faladataikat és felelősségüket egymással megosztják, az aktuális kihívásokhoz alakítják. Szükség esetén tájékoztatják a vezetőt a tapasztalt nehézségekről. Lojalitás jellemzi őket az Intézményvezető személyét illetően.
5. A gazdasági vezető jogköre és felelőssége
Vezető beosztás ellátásával az igazgató bízza meg a Fenntartó vagy a püspöki biztossal történt előzetes egyeztetés alapján.
A gazdasági vezető munkáját munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A gazdasági vezető az Iskolavezetőség tagja, aki közvetlenül az igazgatónak tartozik elszámolással. Az iskola működését közvetlenül érintő halaszthatatlan esetekben- az igazgató akadályoztatása esetében- köteles elfogadni az igazgatóhelyettesek utasítását.
A gazdasági vezető irányítja a gazdasági, műszaki és a kisegítő munkakörbe besorolt alkalmazottakat, és munkavégzésükért személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek.
Felelős a következőkért:
- a műszaki és kisegítő dolgozó munkakörbe tartozók munkájának figyelemmel
      kísérése, munkaidejük beosztása, tervezése.
- javaslattétel a nem pedagógiai munkát végző munkatársak kiválasztására, alkalmazására
- a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások
      helyessége,
- a számviteli, pénzügyi, adó, és társadalombiztosítási és munkaügyi szabályok
  betartása,
- a térítési díjak befizetésének ellenőrzése
- beruházások megtervezése
- költségvetés megtervezése
- dolgozók illetményének kifizetése
- pénzügyi számlázás irányítása
- az iskolához köthető alapítvány(ok) pénzügyi helyzetének követése
- a pályázatokon elnyert összegek szakszerű elszámolása
- az intézmény karbantartásának felügyelete, a munka irányítása
- a munkaköre által vezetett dolgozók egészségügyi és munkavédelmi-, tűzvédelmi oktatásának megszervezése
- az intézmény munkavédelmi feladattal megbízott személyével való kapcsolattartás és annak adminisztrációja
- balesetvédelmi feladatok tervezésében, ellenőrzésében való részvétel
-javaslattétel a nem pedagógus dolgozók kitüntetése és javadalmazása kapcsán
- és minden egyébért, mellyel az igazgató az intézmény gazdasági működtetése
      érdekében megbízza
Ellenjegyzési  jogkörrel rendelkezik.
6.  A vezetőség
Az intézmény vezetősége (Igazgatótanács) az igazgatón kívül a püspöki biztosból, az igazgatóhelyettesekből, a gazdasági vezetőből és a munkaközösség-vezetőkből (alsós, felsős, pedagógiai és hitéleti) áll.
A vezetőség évenként szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. A munkaközösség-vezetők a nevelési év végén írásos beszámolót készítenek, melyet kinyomtatva (aláírva) és elektronikus formában is eljuttatnak az Igazgatónak.
Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A tanév végén írásban számol be a Nevelési év munkájáról, melyet a tanévzáró értekezleten elő kell adnia.
 -  A vezetők kapcsolattartási rendje
Az intézmény vezetője és a helyettesek, a munkaközösségek vezetők, valamint a gazdasági vezető kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak megbeszélést.
A vezetés tájékoztatására kialakított elektronikus levelezési rendszer megtekintése és nyomon követése napi rendszerességgel történik. Ez a hivatalos tájékoztatási forma egyik kötelező eleme. A levelezési rendszerben történő tájékoztatás kötelező érvényű!
A vezetőség heti rendszerességgel (rendszerint hétfői napon 14h-15h között) vezetői értekezletet tart, szükség esetén írásban emlékeztető feljegyzés készülhet.
Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül (8-16 óra között) bármikor összehívhat.

7.   A vezetők helyettesítési rendje
-   Az intézményvezető helyettesítése

Az igazgatót akadályoztatása esetén - kivéve a kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéseket és a gazdálkodás körébe tartozó kérdéseket - az igazgatóhelyettesek helyettesítik,vagy az előzetes megbízás alapján a munkaközösségek vezetői.. Kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyekben, amennyiben a folyamatos távollét a 15 naptári napot nem haladja meg, külön írásbeli meghatalmazás alapján járhatnak el az igazgatóhelyettesek. A gazdálkodás körébe tartozó kizárólagos hatáskörök gyakorlásához, amennyiben a folyamatos távollét a 15 napot nem haladja meg, ugyancsak külön írásbeli meghatalmazás szükséges a gazdasági vezető részére.
Ha a folyamatos távollét a 15 napot meghaladja, a teljes körű helyettesítéssel a fenntartó bízza meg az igazgatóhelyetteseket. Ebben az esetben a jogosult a teljes igazgatói jogkör gyakorlására megbízott , de gazdálkodási kérdésben csak a gazdasági vezető véleményének előzetes kikérését követően dönthet. Az igazgatóhelyettest harminc nap folyamatos helyettesítés után a 31. naptól megilleti az igazgatói pótlék. A megbízott igazgatóhelyettes a Fenntartó egyéb rendelkezései hiánya esetében a  nagyobb tapasztalattal rendelkező vezető-helyettes lesz.

-  Az igazgatóhelyettes helyettesítése
Az igazgatóhelyetteseket bármelyikük akadályoztatása esetén, amennyiben a hiányzás folyamatosan a 15 napot nem haladja meg, a felsős munkaközösség-vezető helyettesíti. Amennyiben a 15 napot meghaladja a folyamatos hiányzás, úgy az igazgató dönt a helyettesítésről. Az iskola vezetősége rendelkezhet úgy, hogy a Intézmény vezetését a vezetőség részét  alkotó munkaközösség- vezetőkre, vagy a gazdasági vezetőre bízza. Kivéve a jogszabályban meghatározott Munkáltatói jogokat. Ugyanez a felhatalmazási jogkör igaz az Igazgató távolléte esetében is.!

- A gazdasági vezető helyettesítése
A gazdasági vezető akadályoztatása esetén, amennyiben a folyamatos hiányzás a 15 napot nem haladja meg, a helyettesítést az iskolatitkár-pénztáros végzi. A gazdasági vezető kizárólagos jogkörébe utalt feladatok ellátását a helyettesítő nem veheti át. A helyettesítés csak az intézmény alapszintű, akadálymentes működtetésére terjedhet ki. Amennyiben a hiányzás meghaladja a 15 napot, az igazgató a fenntartóval egyeztetve jelöli ki a helyettesítő személyét.

8. Az intézmény szervezeti felépítése
Az intézmény szervezeti felépítését a szervezeti diagram tartalmazza
Az intézmény szervezeti diagramja
12§(1)Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza.
 
 (    utasítási jogkör,     együttműködési kötelezettség,     véleményezési jog)
 
IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
1.    A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

•    biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését,
•    segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
•    a vezető számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
•    szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
•    Az iskolaelhagyással fenyegetett tanulók kilétéről, valamint a megoldási lehetőségekről
•    A pedagógusok, munkavállalók előmeneteléről, jutalmazásáról történő információszerzés.
•    A tehetséggondozás és felzárkóztatás eredményessége kapcsán történő információ.
•    Versenyek, továbbképzések kapcsán nyert információ,.
2.    A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:

•    igazgató,
•    igazgatóhelyettesek,
•    munkaközösség-vezetők,
•    Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Alapvetően a  munkaközösség vezetői kötelesek és jogosultak arra, hogy a kollégák munkáját ellenőrizzék. A szükséges megállapításokat és eredményeket írásban kell rögzíteni és tárolni. A munkaközösségek vezetői szóban vagy írásban kötelesek tájékoztatni az Igazgatót az ellenőrzések menetéről, eredményeiről. A tanév végén összefoglalást kell készíteni a látogatások tapasztalatairól, melyről szóban kell tájékoztatni a Tantestületet. Az ellenőrzést megelőző napon legalább szóban kell értesíteni a meglátogatandó kollégát. A pedagógus nem utasíthatja vissza az ellenőrzést.

3.    Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
•    a pedagógusok munkafegyelme
•    a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása
•    a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága
•    a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja
•    a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása
•    a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
o    az órára történő előzetes felkészülés, tervezés
o    a tanítási óra felépítése és szervezése
o    a tanítási órán alkalmazott módszerek
o    a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán
o    az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése
    (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg a pedagógus minősítési eljárásban használt indikátorok alapján.)
•    a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
•    Interaktív oktatás, informatikai szaktudás

4.  A belső ellenőrzést végző alkalmazott kötelességei és jogai:

 A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:
•    az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;
•    az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;
•    az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;
•    hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.
•    Követni az ellenőrzés szempontrendszerének változásait

 A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:
•    az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;
•    az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;
•    az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni csak az igazgató jogusult.
•    az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
   
5. Az ellenőrzött alkalmazott kötelességei és jogai:

 Az ellenőrzött dolgozó köteles:
•    az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;
•    a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.
•    a feltárt hiányosságok megszüntetésének módjáról és eredményéről az ellenőrzést végzőt tájékoztatni 30 munkanapon belül.

 Az ellenőrzött dolgozó jogosult:
•    az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
•    az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

6. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:

•    Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.
•    Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.
•    Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.
•    Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:
o    a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;
o    a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

7. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:

•    Igazgató:
o    ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;
o    ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját;
o    ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;
o    elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;
o    összeállítja tanévenként (az iskolai Munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;
o    felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.
o   
•    Igazgatóhelyettesek:
o    folyamatosan ellenőrzik a dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
    a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;
    a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;
    a pedagógusok adminisztrációs munkáját;
    a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;
    a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát;
    a fejlesztőpedagógusi tevékenységet.
    Javaslatot tesznek a jutalmazásra, kitüntetésre
    Tanórákat látogatnak, ezekről jegyzőkönyvet készítenek, az érintett pedagógussal óra megbeszélést tartanak. Ezekről írásbeli beszámolót készítenek.
    A pedagógus minősítési eljárásokban, vizsgákban tevékenyen vesznek részt

•    Munkaközösség-vezetők:

o    folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:
o    a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;
o    a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérést végezhetnek) a tanév kiemelt feladatai alapján.
o    Tanórákat látogatnak, ezekről jegyzőkönyvet készítenek, az érintett pedagógussal óra megbeszélést tartanak. Ezekről írásbeli beszámolót készítenek.
o    Javaslatot tesznek a jutalmazásokra és kitüntetésekre.
o    Pályázati tevékenységet végeznek a szakterületükhöz kapcsolódóan-
o    Figyelnek a továbbképzések lehetőségeire, valamint tájékoztatást nyújtanak a szükséges továbbképzésekről.
o    Félévente ellenőrzi a pedagógusokat, melyről írásbeli feljegyzést készítenek. Azt tárolják.
o    Félévente-legalább szóban- tájékoztatják az Igazgatót!
o    Tanév végén éves beszámolót készítenek a Munkaközösségük munkájáról a tapasztalataik alapján.

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai Munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg.

V. Az intézmény működési rendje és a működést meghatározó dokumentumok

1. Az intézmény működési rendje

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.    
 Hétfőnként reggel 8.15- 8.45-ig  az iskola minden diákja számára felekezettől függetlenül lelki útravalót tartunk . Ezen az alkalmon kötelező a részvétel minden diáknak és az osztályfőnököknek.
Az iskolában a tanítási órákat 8.00 óra és 16.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, a második szünet 20 perc.
A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba az elektronikus naplóban vezeti a szaktanár. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát zavarni nem lehet. Tanárt és tanulót óráról csak az igazgató engedélyével lehet kihívni. Szülő csak indokolt esetben, vezetőségi engedéllyel mehet fel a tanulóért. Kétséges esetekben az iskola dolgozói megtagadhatják a diák elvitelét. Tanulót az iskolából csak az osztályfőnök tudomásával és engedélyével lehet elvinni!
A tanév rendjét a munkaterv rögzíti.
Az iskolaotthonos, a napközis és tanulószobás csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 vagy 16.30 óráig tart. A napközi felügyelet rendjét a tantárgyfelosztás, az órarend és az ügyeleti rend tartalmazza.
Az iskolában reggel 7.15 órától a tanítás kezdetéig, az óraközi szünetekben, valamint 16.00 órától 17-ig tanári ügyeletet biztosítunk. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
Az iskolában reggel és délután 1-1 fő, napközben 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az ügyeleti rendszer kialakítása és felügyelete az igazgatóhelyettesek hatáskörébe tartozik.
A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén más pedagógus) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
A tanórán kívüli foglalkozásokat az órarendi órák befejezésétől a nyitva tartási idő végéig (17.00 óra) lehet megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.
Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatói, illetve a gazdasági irodában történik 8 óra és 16.00 óra között. Pénteken ez az időszak 8 órától 13 óráig terjed.
Az iskola a nyári szünetben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint, heti 1 alkalommal tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a fenntartó, a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

2.  A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

•    az alapító okirat
•    a szervezeti és működési szabályzat
•    a pedagógiai program
•    a házirend
•    etikai kódex
•    éves munkaterv

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:
-    a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),
-    egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje)

Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.  Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

•    Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
•    Az iskola helyi tantervét,  ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
•    Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
•    Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
•    a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
•    a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
•    a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
•    a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
•    a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

  Házirend

A házirend állapítja meg a tanulói jogok gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését A házirend elfogadása és betartása/betartatása alapvető eleme az intézmény biztonságos működésének. Ennek megfelelően szigorúan vesszük a Házirend betartását és betartatását.

  Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét az iskola vezetősége készíti el. A tanévnyitó értekezleten kerül sor ennek ismertetésére és elfogadtatására a tantestület részéről. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni, a szülői szervezet és a diákközgyűlés véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján  is el kell helyezni.

3. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága

Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a szülők és a nyilvánosság tájékoztatására, mellyel összefüggésben biztosítjuk intézményi dokumentumaink hozzáférhetőségét, megtekinthetőségét is.
- Az iskolánkba beiratkozott első osztályos gyermekek szüleinek, illetve a más iskolából átvett tanulók szüleinek átadjuk a Házirend 1-1 példányát.
- A Pedagógiai Programunkat, Szervezeti és Működési Szabályzatunkat és az Intézményi Minőségirányítási Programunkat a szülők részére a honlapunkon hozzáférhetővé tesszük.
- A szeptemberi szülői értekezleteken az intézményvezető tájékoztatja a szülőket az intézmény alapdokumentumaiban bekövetkezett esetleges változásokról, valamint megnevezi a szülők számára a hozzáférés lehetséges helyeit. A Házirend minden tanteremben kifüggesztve, valamint minden alapdokumentum megtekinthető az igazgatónál, az igazgatóhelyettesnél.
 - Elektronikus formában, intézményi honlapon is elérhetők dokumentumaink.
4.  A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

Az Emberi Erőforrások minisztere 21/2015. (IV. 17.) EMMI rendelete a tankkönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet.

A tankönyvellátás rendje:

Törvényi szabályozás a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásában
    2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról,
    2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,
    2015. évi CXLIII törvény a közbeszerzésekről,
    1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 2. fejezete,
    17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,  501/2013. (XII.29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló,
    2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről.
    14/2015. (III. 13.) EMMI rendelet a köznevelési tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról

A tankönyvrendelet (17/2014. EMMI rendelet) 32. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.
Az adott tanév tankönyvellátásának részletes menete a tankönyvrendelet (17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet) alapján a KELLO honlapján elérhető a publikus webshop, amelyen keresztül bárki megvásárolhat tankönyveket saját részre. A címe: http://webshop.kello.hu/.
Az 501/2013. (XII.29.) Korm. rendelet 6. §. (1) és (2) bekezdése alapján az iskoláknak a Könyvtárellátóval tankönyvellátási szerződést kell kötniük.
Az iskola igazgatója minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, a helyben szokásos módon.
A Köznevelési törvény 63.§-a biztosítja, hogy a pedagógus, az iskola joga, hogy megválassza az általa alkalmazott tankönyveket. Az iskola elkészíti a megrendelést, amit a fenntartó engedélyez (elfogad).

29. § (1) *  Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti:
a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja,
b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30.,
c) *  pótrendelés határideje szeptember 15. [az a)-c) pontban foglaltak együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés].

(8) *  Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését - amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet - a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja.

32. § (1) A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit.

(2) *  Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában.

(5) *  Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveinek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében és az iskolai tankönyvellátás rendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend és az iskolai tankönyvellátás rendje által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveire. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.

(7) Az iskolának a 26. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét a helyben szokásos módon.

   A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében az iskola egész évben biztosítja az iskolában alkalmazott tankönyveket a tanulók számára.
Tájékoztat a megvásárlási, hozzájutási lehetőségről. 
Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata
.Az iskola értesíti a tanulók szüleit az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a helyben szokásos módon.  (www.szentimresuli.hu).

- Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére elérhetők legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.
- Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel.
- Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.
- Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására fordítjuk. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
- Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

Könyvtárunk:
-    közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
- közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,
- folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,
- követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,
- követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét.
Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

   A tankönyvfelelős megbízása

- Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a Könyvtárellátóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a  Könyvtárellátótól átveszi.
- Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 10-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.
- Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

 A tankönyvrendelés elkészítése

    -  A tankönyvfelelős minden év április utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár.
     - A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.
     - A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék.

5. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
•    az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
•    az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések
•    a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések
•    az október 1-jei pedagógus és tanulói lista
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. A Kréta elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.
A pedagógusok a haladással- és értékeléssel kapcsolatos bejegyzéseket hét munkanapon belül kötelesek átvezetni az elektronikus felületre. A hiányzások igazolására is ugyanez az időintervallum alkalmazandó.

Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.

A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni azon diákok havi értesítőjét, akiknek szülei ezt az év elején írásban kérik. Az értesítőt az osztályfőnök aláírásával hitelesíti. Az osztályfőnök és a rendszergazda feladata az értesítő kinyomtatása és szülőkhöz való eljuttatása.

6.    Az intézmény védő, óvó előírásai
 
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos valamint elvárható magatartásformákat.
Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
•    A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
o    az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
o    a házirend balesetvédelmi előírásait,
o    rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
o    a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
•    Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.
•    A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.
A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza, melynek összeállítója a megbízási díjjal alkalmazott külső munkavédelmi felelős.

 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend
 
A tanuló kötelessége, hogy:
    óvja saját és társai testi épségét, egészségét
    elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
    betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
    azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
    azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;
    megismerje az épület Tűzriadó Tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
    rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
     A testnevelési órákra, a sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok:
    a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
    a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
-    a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót.

 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
•    a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,
•    ha szükséges orvost kell hívnia,
•    a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
•    a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 169. §: A tanulóbalesetet elektronikus úton jelezni kell, az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
•    a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
•    a tűz,
•    a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
•    igazgató
•    igazgatóhelyettesek
•    gazdasági vezető
•    munkaközösség-vezetők

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
•    az intézmény fenntartóját,
•    tűz esetén a tűzoltóságot,
•    robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
•    személyi sérülés esetén a mentőket,
•    egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a lehetséges módon (csengetés, kolomp, hangosbeszélő, személyes kiértesítés) értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
•    Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
•    A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
•    A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
•    A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
•    a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
•    a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
•    a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
•    az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
•    a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
•    a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
•    a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
•    az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
•    a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
•    az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
•    az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészíttetéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.
Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős, aki a végrehajtással a tűzvédelmi feladatok ellátásával megbízott külsős szakembert bízza meg.
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet  az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:
•    nevelői szoba
•    gazdasági iroda

VI. Az intézmény munkarendje

1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Tanítási napokon a nyitva tartás idején belül az iskola igazgatójának vagy helyetteseinek az iskolában kell tartózkodniuk.
A vezetők benntartózkodásának rendjét havonta kell meghatározni.
A reggeli nyitva tartás kezdetétől az igazgató vagy helyetteseinek beérkezéséig a reggeli ügyeletes nevelő, a délután távozó igazgató vagy helyettesei után a délutáni ügyeletes nevelő felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.
Amennyiben az igazgató vagy helyettesei rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tudnak az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejét az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programja határozza meg. Az értekezleteket az éves munkaterv alapján tartjuk. Évente két alkalommal,
-a munkatervben előre meghatározott időpontokban- az iskola minden pedagógusa fogadóórát tart. Ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

Ezen kívül hetente 1-1 alkalommal - minden pedagógus az általa kijelölt napon és órában –órarendbe épített-  előre egyeztetethető fogadóórát tart.

 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:
a)    a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,
b)    a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

a)    a tanítási órák megtartása
b)    a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,
c)    osztályfőnöki feladatok ellátása,
d)    iskolai sportköri foglalkozások,
e)    énekkar, szakkörök vezetése,
f)    differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),
g)    magántanuló felkészítésének segítése,
h)    könyvtárosi feladatok,
i)    gyermekvédelmi feladatok
j)    munkavédelmi ellenőr feladatai

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a)    a tanítási órákra való felkészülés,
b)    a tanulók dolgozatainak javítása,
c)    a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
d)    a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
e)    kísérletek összeállítása,
f)    dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
g)    a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
h)    tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
i)    felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
j)    iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
k)    a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,
l)    az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
m)    szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
n)    részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
o)    részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
p)    a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
q)    tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
r)    iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
s)    részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
t)    tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
u)    részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
v)    iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
w)    szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
x)    osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása az adott tanév munkaterve, tantárgyfelosztása és a  pedagógus munkaköri leírása alapján történik.
 
3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.
 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.
 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettesektől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik.
A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni.
 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.
 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.
Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.
Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályait a magasabb jogszabályban rögzítettek határozzák meg.

4.  Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.
5.  A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.
 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 13.30 óráig be kell fejezni.
 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettesek által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.
 Az óraközi szünetek rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók.

6.  A belépés és benntartózkodás rendje a jogviszonyban nem állóknál

Az iskola épületében az intézménnyel jogviszonyban állókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).
A szülők a tanítási idő végeztével az iskola előterében várakozhatnak gyermekeikre.
Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.
Az iskola területén dohányozni tilos.

7.  Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót.
Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:
•    a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
•    a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
•    az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
•    az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
•    a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.
 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

   
8.  A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk, a negyedik testmozgásos óra a néptánc.
Az 5. testnevelés óra tömegsport foglalkozás, melyben az alábbi tevékenységek közül választhatnak:
-    fiú- lány röplabda
-    futball
-    atlétika
-    asztalitenisz
-    kézilabda
-    labdajátékok
-    tollaslabda
-    vívás
-    torna lányoknak
-      iskolán kívüli szakosztályokban igazolt sporttevékenység
-    természetjáró csoportunk havi gyakorisággal szervez gyalogos, autóbuszos, kerékpáros túrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára.

9. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája és időkerete

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
•    egész napos iskola (iskolaotthon 1-2. oszt.)
•    napközi otthon 3-4. osztály
•    tanulószoba 5-8. osztály
•    étkeztetés
•    szakkörök
•    énekkar
•    tömegsport, iskolai sportköri foglalkozások
•    felzárkóztató foglalkozások
•    tehetséggondozó foglalkozások
•    felvételi előkészítő
•    egyéni fejlesztések
•    logopédiai és  fejlesztő foglalkozások

10.  Az egész napos iskola működésére vonatkozó általános szabályok
Az egész napos iskolai elfoglaltságra történő felvétel minden tanulónk számára automatikus.
A szülőknek akkor kell nyilatkozniuk, ha ezt a lehetőséget nem kívánják igénybe venni.
A foglalkozásról való eltávozás az iskola működési rendjében megfogalmazottak szerint lehetséges.

11. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

    A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, az egyéni fejlesztések és a logopédiai foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.
    A felzárkóztató foglalkozásokra, az egyéni fejlesztésekre és a logopédiai foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki a Pedagógiai Szakszolgálat és a Szakértői Bizottság szakvéleményeit figyelembe véve és annak szellemében eljárva, részvételük a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
    A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.
    A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
    A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente legalább 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott hónapban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 
Azon tanulóink, akik a tanév során kiemelkedő aktivitással és eredménnyel vettek részt a hitélethez kapcsolódó eseményeken, év végén jutalomkiránduláson vehetnek részt a püspöki biztos atya és a hittan tanárok vezetésével. Számukra az utazás ingyenes, a felmerülő költségeket az iskola illetve az iskola Alapítványa fedezi.
    Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
    Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
    Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A tanulók napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna), illetve kétszeri (tízórai, ebéd) étkezésben részesülhetnek a szülő igénye szerint.
A költségeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően határozzuk meg. Ezen túlmenően a nehéz helyzetben élő családok az Önkormányzathoz fordulhatnak étkezési támogatásért.
    A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

VII. Az intézmény alkalmazotti közössége, nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

1. Az intézmény alkalmazotti közössége:

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.
 Az alkalmazottak
Nkt. 31. § (1): „Az egyházi intézmények a Nemzeti köznevelési törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek, és szervezhetik tevékenységüket.”
Nkt. 32. § (1): „ Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:
a) a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet, alkalmazási feltételként írhat elő.”
Intézményünk vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik. Ennek megfelelően a dolgozók, tanulók felvételének előfeltételeként kikötjük a keresztény vallás elfogadását, s ezt felvételi eljárás keretében vizsgáljuk.
Amennyiben az iskolai dolgozóról, tanulóról a tanév során bizonyossá válik, hogy nem fogadja el a kereszténység tanításait, a hit előírásait, kivonja magát az egyházi fenntartásból eredő tevékenységekből, feladatok végrehajtásából, fegyelmi eljárás indítható, méltatlanná válás címen a munkavállalói, tanulói jogviszony megszüntethető.
Az intézmény dolgozói nem közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve szabályozza.
A bér és szabadidő alkalmazásánál a közalkalmazotti törvény az irányadó.
Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más alkalmazott.
A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját.
 A pedagógusok

 Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban élete példájával nevel. Ez egyaránt igaz az iskolai és az iskolán kívüli magatartásra is. Az iskola tanulóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével - ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. A hivatali titok megőrzésére az iskola minden dolgozója köteles. Az iskolai élet egészére figyelve - saját munkakörén túl is - segítse a közösség tagjainak emberi és keresztény kibontakozását.  Óra elhagyásra vagy cserére csak komoly ok miatt kerülhet sor. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról soha ne feledkezzenek meg!
Munkaköri kötelességeik:
 a kötelező óraszámban tartandó tanítás, nevelés a tanulókkal való egyéb közvetlen foglalkozás, amelyek a pedagógus szakértelmét igénylik,
 nevelő munkájukhoz azokat a módszereket válasszák ki, melyek tevékenységüket leginkább hatékonnyá és eredményessé teszik,
 legyen külön gondjuk a gyöngébb tanulókra, és segítsék elő a tehetségesebb tanulók hatékonyabb fejlődését,
 rendszeres önképzéssel, a továbbképzésekben részvétellel és a munkaközösség munkájába való bekapcsolódással fejlesszék szaktárgyi és általános műveltségüket,
 rendszeres kapcsolatot tartsanak az osztályfőnökkel és szülőkkel,
 tanévi munkájukat tanmenetben tervezzék meg,
 tanulók dolgozatait és feleleteit értékelik, az érdemjegyet közlik a tanulóval,
 megszervezik az iskolán kívüli programokat, osztálykirándulásokat, táborokat, túrákat és a munkatervben jelzett egyéb rendezvényeket.
Év végén a pedagógusok csak akkor kezdhetik meg a szabadságukat, ha munkájukat befejezvén az igazgatóságnak az iratokat rendben leadták.

2.  Az alkalmazotti közösségek jogai
Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.
Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét az iskolai rendezvényeken.
Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.
A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.
Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.
A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.
 3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.
A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb.
Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontját a Munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni.
A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, átgondoltan és hitelesen megfogalmazott nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A teljes alkalmazotti közösségi gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
Az intézmény vezetősége heti rendszerességgel egyeztető megbeszélést, a nevelőtestület a munkatervben meghatározottak szerint tart munkaértekezletet. A munkaközösség-vezetők kapcsolattartása napi szinten történik.
 
4.  A nevelőtestület feladata és jogai
A nevelőtestület legfontosabb feladata a Pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.
A nevelőtestület döntési jogköre:
- a Pedagógiai program elfogadása
- az SZMSZ elfogadása
- a nevelési-oktatási intézmény éves Munkatervének elfogadása
- a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
- a továbbképzési program elfogadása
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
- a Házirend elfogadása
- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályvizsgára bocsátása
 - a tanulók fegyelmi ügyei
- az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmának véleményezése
- jogszabályban meghatározott más ügyekben döntés

A nevelőtestületi értekezlet
A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni.
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.
A tanév rendes értekezletei az alábbiak:
- alakuló értekezlet
- tanévnyitó értekezlet
- félévi osztályozó értekezlet
- félévi nevelőtestületi értekezlet
- év végi osztályozó értekezlet
- tanévzáró értekezlet
Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek tartja.
     A nevelőtestület döntései és határozatai
A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az iskolatitkár, illetve kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül egy hitelesítő írja alá.
5.  A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
 A munkaközösségek célja
Az azonos területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre.
A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására az igazgatótanács munkaközösség vezetőt bíz meg. Kinevezése visszavonásig érvényes. titkos szavazással munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető 1 éves időtartamra bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösség létrahozásához legalább 5 fő pedagógus részvétele szükséges. A pedagógiai és hitéleti munkaközösségeknek az Intézmény szellemiségéből és küldetéséből fakadóan minden pedagógus a tagja.
 A szakmai munkaközösségek feladatai
A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:
- fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató - nevelő munkát
- javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására
- szervezi a pedagógusok továbbképzését
- támogatja a pályakezdő pedagógusok továbbképzését
- összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert
- felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét
- értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát
- összeállítja és ellenőrzi a vizsgák feladatait és tételsorait
- kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és tanulmányi versenyeket
 A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai
A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban.
A munkaközösség-vezetők további feladatai és jogai:
- irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez
- elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak a tantervhez igazodó tanmeneteit
- ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé
- összeállítja a Pedagógiai program és Munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját.
- félévente egyszer beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről
- tanév végén írásos beszámolót készít, ami részét képezi az Intézményi beszámolónak.
 A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

- Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
-   A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
•    a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
•    iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
•    iskolán kívüli továbbképzések,
•    a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi- kulturális és sportversenyek.
-   A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetés ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

6.  A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év decemberében osztja szét az iskola igazgatója.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak:

7.4.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:
•    sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,
•    órai munkáját magas színvonalon végzi,
•    eredményesen készíti föl diákjait az iskolai és iskolán kívüli versenyekre a felvételire,
•    szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,
•    aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,
•    rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,
•    kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,
•    tehetséggondozó szakköröket, előkészítőket szervez és vezet,
•    eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.

7.4.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:
•    részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,
•    részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,

7.4.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:
•    hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,
•    befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,
•    folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat.

7.4.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:
•    következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,
•    eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,
•    jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,
•    adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,
•    e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.

7.4.5  Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:
•    rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,
•    érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,
•    részt vesz az iskola arculatának formálásában,
•    tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:
•    akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,
•    akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,
•    ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:
•    az illető pedagógus fizetési besorolása,
•    címpótlékban való részesülése,
•    illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),
állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

VIII. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje
Az iskolaközösség
Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek,valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.
Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:
•    szakmai munkaközösségek,
•    szülői közösség,
•    diákközgyűlés,
•    osztályközösségek.

1. A szülői szervezetek, a Szülői Közösség
A szülők kötelességük teljesítésére és jogaik érvényesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.
Az intézményben működik a Szülői Közösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Közösséget a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.
    
A szülői közösséggel való kapcsolattartás
Nkt. 3.§ (2): „A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.”
Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart.
A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.
A Szülői Közösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább két alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait.
A Szülői Közösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként legalább egyszer beszámol a szülői közösség tevékenységéről.
Az Intézmény Vezetősége az erre kialakított elektronikus levelezési rendszeren keresztül is kapcsolatot tart a Szülői Közösség tagjaival.
     A szülők szóbeli tájékoztatási rendje 
Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatási módja a szülői értekezletek.
A szülői értekezletek rendje:
Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő, a Munkatervben előre rögzített időpontban, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató - nevelő új pedagógusokat is.
Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.
További tájékoztatási forma a fogadóóra, mely tanévenként 2 alkalommal kerül meghirdetésre a munkatervben előre rögzített időpontokban.
Az intézmény pedagógusai egyéni tájékoztatást a szülővel egyeztetett időpontban ill. a pedagógus adnak.

A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja egyéni elbeszélgetésre.

     A szülők írásbeli tájékoztatási rendje
Intézményünk a tanulók tanulmányi előmeneteléről rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az elektronikus naplón keresztül. Szükség esetén külön írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről az erre kialakított levelezési rendszeren keresztül. Tájékoztatjuk a szülőket a havi rendszerességgel kiadott igazgatói tájékoztató formájában az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról.
A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékozató füzetébe is beíratni vagy beírni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát,  pótolja vagy pótoltatja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. A jegyek egyeztetését követően évente 2 alkalommal  az átnézett ellenőrzőket és osztálynaplót átadja az igazgatónak ellenőrzésre. Azokon a napokon, amikor a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni.
A szülői szervezet véleményezési jogai
Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:
          .    megválasztja saját tisztségviselőit,
•    kialakítja saját működési rendjét,
•    az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,
•    képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, egyeztetve a vezetőséggel.
•    szakmai felajánlásokkal segíti az iskola működését.
•    részt vesz az iskolát érintő kulturális-és sport rendezvények megszervezésében
•    segíti és támogatja az iskola támogatását célzó alapítványok működését
•    hatékony szerepet vállal az iskola szakmai- és infrastrukturális fejlődésében
•    az  iskolát erkölcsileg és a lehetőségei szerint anyagilag is támogatja
•    véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben
,

2. A tanulók csoportjai
     Az osztályközösségek és tanulócsoportok
Az azonos osztályba járó diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll.
Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek javaslatait figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.
Az osztályfőnökök kötelessége a gyermek. és ifjúságvédelmi feladatok ellátása az osztályukban a hatályos jogszabályok szerint. Részei a gyermekvédelmi jelzőrendszernek. Az észlelt problémákat és nehézségeket kötelesek írásos formában átadni az igazgatónak és a gyermekvédelemmel megbízott tanárnak, valamint az illetékes hatóságoknak. A keletkezett iratok tárolásáról, másolatairól  is ők gondoskodnakl

Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Az osztályértekezletetek időpontját az igazgatóval egyeztetve, lehetőleg a hétfői-intézményi napokra szervezik. Szükséges az, hogy az értekezleten a Vezetőség is képviseltesse magát. Az osztályfőnök az értekezletről- szükség szerint- jegyzőkönyvet készíthet.

    A diákközgyűlés (iskolagyűlés)

Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlésbe az osztályok 2-4 tagot választanak. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola választott tanulói részt vesznek. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.  A diákközgyűlésen az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia.

IX. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere

1.    Kapcsolat a szűkebb, tágabb környezetünkkel:

Iskolánk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg.

-  Az iskola hivatalos, a törvényekben és az SZMSZ-ben meghatározott kapcsolatot tart a fenntartó Egyházmegyei Hivatallal, a helyi plébániával, a  Püspökkari Titkárság Oktatási Irodájával, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, az Emberi Erőforrás Minisztériumával és az Oktatási Államtitkársággal, egyes feladatok megoldása során a Városi Önkormányzattal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Járási Irodájával.
 Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az iskola a Fenntartó Megyéspüspökben olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza.

-    Az iskola kapcsolatrendszerében sajátos helyet foglalnak el a szülők, akik elfogadják az iskola nevelési céljait, ugyanakkor elvárásaik, az iskolával való alkotó együttműkö¬désük során ők is hatással vannak az iskola konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására.
Az iskola - ez irányú igényeknek elébe menve - segítséget nyújt a szülőknek a nevelési lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában, keresi azokat a formákat, amelyekben ez a segítségnyújtás megvalósulhat. (Püspöki biztos atya, pedagógusok, vagy más szakemberek előadásai, kiscsoportos vagy személyes beszélgetés, stb.)
Kérjük és elfogadjuk a szülők tevőleges segítségét nevelési szempontból fontos programjaink megvalósításában: a karitatív munka szervezésében, lebonyolításában, ellenőrzésében, pályaválasztási egyeztetésekben, stb.
Objektíven és szeretettel a szülők elé tárjuk a gyermekükkel kapcsolatos problémákat, szükség szerint tanácsot adunk a tanuló megítélésére, további irányítására, nevelésére vonatkozóan. Tisztelettel fogadjuk a szülők kritikai észrevételeit, megvizsgáljuk igazságtartalmukat, törekszünk az esetleges hibák kijavítására.

- Szoros kapcsolatot ápolunk a Gulyás Kálmán Alapítvánnyal, mely intézményünk érdekében tevékenykedik. Fő feladata megőrizni Gulyás Kálmán tanító kiemelkedő keresztény, nemzeti és hazaszerető munkájának szellemiségét, lehetőséget teremteni az 5-8 osztályos tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek jutalmazására, az iskolai könyvtár és az oktatással összefüggő tárgyi eszközök beszerzésére.

-    Az iskola természetes környezetét adják az egyházközségek, amelyek lelkiségükkel, a rájuk jellemző karizmákkal meghatározó befolyással vannak az iskolára.
Az iskolában szívesen várjuk és fogadjuk az egyházközségekhez tartozó gyermekeket, folyamatos tájékoztatást adunk munkánkról, illetve arra törekszünk, hogy az egyházközségek és az iskola kapcsolata az egymás életében, rendezvényein való alkotó részvétel révén elmélyüljön.

-    A más egyházi iskolákkal való kapcsolattartásunk révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer. Intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. (Évente rendezünk egyházmegyei találkozót, versenyt.)

-    A közvetlen környezetünk, városunk és a környező települések állami iskoláival intézményünk rendszeres kapcsolatokat ápol: ilyenek a sport- és szellemi vetélkedőkön való találkozások. 

- Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi munkája során kapcsolatot tart a Családsegítő Központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval. Ugyancsak rendszeres a kapcsolattartás az iskolaorvossal és a védőnői szolgálattal, akik az intézményünkben kialakított orvosi szobában látják el a tanulóinkkal kapcsolatos tevékenységeiket.

-    Iskolánk egyik megalapozó bázisa akar lenni a katolikus értelmiség kinevelésének, ezért tovább bővíti kapcsolatait az egyházi középfokú  intézményekkel. Részint tájékoztatást kér a továbbtanulási lehetőségekről és esélyekről, másrészt szívesen biztosít gyakorlási lehetőséget pedagógusképző intézmények végzős, gyakorló hallgatóinak. (tanárképző, tanítóképző  főiskolák).

-    A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: Ráckevei Újság,

- A Ránki György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, az Ács Károly Művelődési Központ, a Skarica Máté Városi Könyvtár, az Árpád Múzeum dolgozóival, nevelőivel is kapcsolatot tartunk. Találkozunk versenyeken, foglalkozásokon, rendezvényeken, fellépéseken.

2.  A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója az Önkormányzattal történő együttműködés keretein belül megállapodást kötött Ráckeve Város Szakorvosi Rendelőintézetével.
A megállapodás biztosítja:
•    az iskolaorvos rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napon és időpontban),
•    az általános szűrővizsgálatot évente 1 alkalommal,
•    az oltások rendszerét,
•    a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését,
•    a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,
•    a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
•    a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal,
•    a  lányok ingyenes HPV oltását
•    a fogorvosi szűrővizsgálatot évente 2 alkalommal,
•    a gyógytestnevelésre, gyógy úszásra javasolt tanulóink orvosi felügyeletét.
•    a védőnő részvételét az intézmény egészségnevelő tevékenységében
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az intézményben kialakított orvosi szobában történik, kivétel a speciális szakirányú ellátások.  Ezekben az esetekben az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

X. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

    1. Mulasztások igazolása

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni.
          Az igazolás módját a házirend tartalmazza.
      A szülő tanévenként három  öt tanítási napról való távolmaradást igazolhat.
      A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról az osztályfőnök véleményezése alapján az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.
          A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és A mulasztások igazolását az osztályfőnök végzi az elektronikus naplóban. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, és szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
2. A tanulók jutalmazása
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, így hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalmazza.
Az iskola ezen túlmenően jutalmazza:
 a kiemelkedő szaktárgyi munkát,
 az eredményes kulturális tevékenységet, • a kimagasló sportteljesítményt.
Lehet csoportos dicséretben is részesíteni az együttesen végzett munkát.
Jutalmazás formái:
 szaktárgyi dicséret,
 napközi - vezető dicséret
 osztályfőnöki dicséret
 igazgatói dicséret
 nevelőtestületi dicséret
Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bejegyezni. Oklevéllel is jutalmazhatók. A jutalom odaítéléséről az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület dönt.

3.  A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás szabályai

     Azt a tanulót, aki kötelességeit, a Házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt vagy tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, megelőző jelleggel fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.
     Az írásos fegyelmező intézkedések a következők lehetnek:
–    szaktanári figyelmeztetés
–    napközis nevelői figyelmeztetés
–    osztályfőnöki figyelmeztetés
–    osztályfőnöki intés
–    osztályfőnöki megrovás
–    igazgatói figyelmeztetés
–    igazgatói intés
–    igazgatói megrovás
–    tantestületi figyelmeztetés
–    tantestületi intés
–    tantestületi megrovás
     A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli vagy írásos fegyelmező intézkedésnek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé.
     A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az elektronikus naplóba is be kell írni.

A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai:

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető.
     A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. § alapján kell lefolytatni.
A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.
Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.
Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek.
Ha a tanuló a kötelességeit megszegi, a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást.
A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.
A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása.
A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.
A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.
    A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.
•    Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.
•    A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.
A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

A köznevelési törvény alapján a következő fegyelmi büntetés szabható ki:
–    megrovás,
–    szigorú megrovás,
–    meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
–    eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától
–     kizárás az iskolából.

XI. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
1. Az iskola hagyományai
Az iskola hagyományainak kialakítása és ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Segítsük elő az adventi, húsvéti előkészületek és a helyi vallásos hagyományok ápolását, az első áldozásra, és a bérmálkozásra való felkészülést, a vasárnapi szentmiséken való részvételt és az egyházi ünnepek megünneplését. Az állami ünnepekről való megemlékezések teremtsenek alkalmat (a gyerekek korához illő megemlékezéssel) a hazafias érzések kialakítására, elmélyítésére. 
2. Az intézmény vallásos és hagyományos kulturális ünnepi rendezvényei:
 Állami ünnepek
 Egyházi ünnepek,
 Veni Sancte 
 Te Deum,
 lelkigyakorlatok, zarándoklat
 a régi Katolikus Iskola pedagógusai sírjainak gondozása
 Szent Imre nap
 Karácsonyi ünnepség
 Úrnapja
 Egyházközségi zarándoklaton való iskolai részvétel (okt. első vasárnapja, tavaszi)

3. A hagyományápolás további formái
Az intézmény kerek évfordulók esetén, anyagi lehetőségeitől függően évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek.

4. Intézményünk jelképei
Az intézmény zászlajának leírása
Zászlónk fehér színű, mely arany szegéllyel díszített. Mindkét felén arany hímzéssel Szent Imre herceg portréja látható, kezében a tisztaság jelképével, a fehér liliommal. Az iskola zászlaját az aulában fellógatva őrizzük. A ballagási ünnepségen minden végzős osztály képviselői (2-2 fő) szalagot kötnek a zászlóra, melyen osztályuk névsora található.

Az intézmény jelvényének leírása
Középkék alapszínű, álló téglalap alakú kitűző, melynek alsó része íves. A jelvény Szent Imre herceg portréját ábrázolja, kezében a tisztaság jelképével, a fehér liliommal.  A kitűzőn körben a következő felirat látható: Szent Imre Katolikus Általános Iskola Ráckeve.

A kötelező viselet
Az  intézmény ünnepélyein a diákoknak ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei, ill. követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenniük a vizsgákon és a tanulmányi versenyeken is.
A pedagógus ünnepi öltözete:
Fehér ing, vagy blúz, iskola jelvényével ellátott sötétkék színű nyakkendő, sötét alj, kosztüm, illetve öltöny.
Ünnepi egyenruha lányok részére:
Fehér blúz, sötét alj, iskola jelvényével ellátott sötétkék színű nyakkendő, sötét cipő.
Ünnepi egyenruha fiúk részére:
Fehér ing, sötét nadrág, iskola jelvényével ellátott sötétkék színű nyakkendő, sötét cipő.
5.  A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat valamint felelősöket a Munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

XII.  Az intézmény egyházi fenntartásából eredő, eltérő rendelkezések
Nkt. 31. § (1): „Az egyházi intézmények a Nemzeti köznevelési törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek, és szervezhetik tevékenységüket.”
Nkt. 32. § (1): „ Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:
a) a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet, alkalmazási feltételként írhat elő.”
Intézményünk vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik. Ennek megfelelően a dolgozók, tanulók felvételének előfeltételeként kikötjük a keresztény vallás elfogadását, s ezt felvételi eljárás keretében vizsgáljuk.
Amennyiben az iskolai dolgozóról, tanulóról a tanév során bizonyossá válik, hogy nem fogadja el a kereszténység tanításait, a hit előírásait, kivonja magát az egyházi fenntartásból eredő tevékenységekből, feladatok végrehajtásából, fegyelmi eljárás indítható, méltatlanná válás címen a munkavállalói, tanulói jogviszony megszüntethető.
Az iskola legfőbb vezetője és pásztora Jézus Krisztus. Az iskola vezetői, tanárai és diákjai elsősorban az ő személyére és szavára figyelve teljesítsék feladataikat.
A szentek közül az iskola védőszentje, Szent Imre, legyen különösen fontos számunkra: a nevelők alkalmanként újból hívják föl a gyerekek figyelmét alakjára, mint a magyar ifjúság védőszentjére. Gyakran kérjük közbenjárását.
 Iskolánk a Római Katolikus Egyházhoz, Jézus Krisztus nagy családjához tartozik. A gyermekeket ide beírató szülők, az itt tanítók és dolgozók törekedjenek megismerni az ebből fakadó világnézetet, erkölcsi rendet és fegyelmet. Személyes meggyőződésüket ezeknek megfelelően formálják, s igyekezzenek ezek szerint élni. Az iskola másképpen nem töltheti be feladatát, mely a gyerekek keresztény, katolikus nevelése és oktatása.
A jézusi lelkület az iskolánk életében ne csak a nevelés-oktatás témája legyen, hanem mutatkozzék meg annak módjában is: a személyes figyelemben, a gyerekek valódi szükségleteire való odafigyelésben, az egymással való érintkezés hangvételében, a fölösleges szóbeszéd mellőzésében, a vezetői, fegyelmezési módszerek alkalmazásában, az ünneplésben, s főleg a mindennapos kiengesztelődésben.
A nevelők számára az iskola vezetése teremtsen megfelelő lehetőséget a hitbéli elmélyülésre, s ők ezt törekedjenek fel is használni.
A szülők számára az iskola vezetősége szervezzen találkozási lehetőségeket, valamint beszélgetési alkalmakat a keresztény nevelésről, s rendszeresen hívja meg őket az ezeken való részvételre.
 A gyerekek nevelőikkel együtt rendszeresen vegyenek részt a vasárnapi szentmiséken.
A hét első munkanapján, az első tanítási óra előtt 8.15-től, a tanulók nevelőikkel és amennyiben lehetőség van rá az iskola dolgozóival együtt vegyenek részt közös áhítaton, s itt kapnak a hétre indító gondolatot az evangéliumból!
 A tanítás megkezdése előtt, a hét első munkanapja kivételével, osztályonként közösen imádkozzunk! Az imát, az első órát tartó tanár vagy jelenlétében az ezzel megbízott tanuló vezesse!
 A tantermek dekorációja tükrözze iskolánk szellemiségét, legyen igényes, és nyújtson otthonosságot!
 Ünnepségeinken, és azokon a rendezvényeken, ahol iskolánkat képviseljük, tanulóink egyenruhában jelenjenek meg!
Öltözködésünkben törekedjünk az igényes egyszerűségre. Lehetőségeinkhez képest sarkalljuk tanulóinkat a hivalkodástól mentes öltözködésre, kirívó ruhadarabok viselésekor beszélgessünk el a tanulóval, hívjuk fel figyelmét a katolikus oktatási intézményben követendő öltözködési szokásokra. Szükség esetén vegyük fel a kapcsolatot a szülővel is!
Iskolánkban nem megengedett a közízléstől eltérő hajviselet, a festett haj, hivalkodást szolgáló frizura (póthaj, afro) stb. Ilyen esetekben az osztályfőnöknek kötelessége a diákot figyelmeztetni, illetve szóban vagy írásban a szülőhöz fordulni.
 A fülbevaló (1 pár) a lányok számára megengedett, a fiúk esetében ez nem egyeztethető össze az iskola szellemiségével. A lányok esetében megengedett a nyaklánc, gyűrű használata is szigorú mértéktartással, valamint a fiúk esetében 1 nyaklánc. Minden egyéb ékszer használata tilos. Az iskolában használt ékszerek megrongálódásáért, eltűnéséért az iskola semmiféle (anyagi és erkölcsi) felelősséget nem vállal.
Tanulóink számára tilos a műköröm használata, valamint a köröm festése.
Az iskola pedagógusainak kötelességük példát mutatni tanulóiknak, a helyes viselkedés, öltözködés és megjelenés szabályait tudatosítani bennük. Erre minden lehetséges nevelési eszközzel törekedniük kell. E feladat elvégzésében kiemelt szerepe van a hittanóráknak és az osztályfőnöki óráknak.

XIII. Az SZMSZ elfogadása és nyilvánossága 
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg az előző Szervezeti és Működési Szabályzat érvényét veszti. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással, és fenntartói jóváhagyásával lehetséges.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti:
•    a Fenntartó
•    a nevelőtestület
•    az iskola igazgatója
•    a Szülői Közösség
•    a diákönkormányzat

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

A Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található:

-   az iskola Fenntartójánál;
-   az iskola igazgatójánál;
-   az iskola igazgatóhelyetteseinél (elektronikus formában)
-   az iskola irattárában;
-   az iskola honlapján(elektronikus formában)
-   az iskola nevelői szobájában (elektronikus formában)

1.számú melléklet

Az iskolai könyvtár működési szabályzata

A könyvtár működési szabályzata az alábbi mellékleteket is tartalmazza:
1.sz melléklet: Gyűjtőköri szabályzat
2.sz. melléklet: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat
3.sz. melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat
4.sz.melléklet: Tankönyvtári szabályzat
5.sz melléklet: Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

1.    A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:
a)    a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,
b)    legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,
c)    tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,
d)    rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Skarica Máté Városi Könyvtárral.

Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét az iskola pedagógiai programja alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

2.    Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:
a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
c) az iskola pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,
d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára
g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:
a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,
b) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
c) tájékoztatás nyújtása az iskola, könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,
d) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
e) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3.    Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok
 
Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – munkaköri feladatként – a következő feladatokat látja el:
•    közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,
•    folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,
•    követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,
•    követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,
•    a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.
 
4.    A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása

•    az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni
•    a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni
•    az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai a következők:

•    szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek,
•    tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,
•    információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,
•    lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,
•    tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról
•    könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása
•    tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja:
  
Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.
   
A szolgáltatások igénybevételének feltételei:

     A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes.
  
A könyvtárhasználat szabályai

    A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

    Az iskolai könyvtár nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez.  A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

    A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek adatforgalmát szükség esetén ellenőrizzük.

A tanári kézikönyvtár

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata:

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása.
E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: 

Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.

Az állománybővítés fő szempontjai: 
Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.

Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:
•    A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).
•    A tanulók olvasóvá neveléséhez elengedhetetlen azon gyermekkönyvek beszerzése, amelyeket a gyerekek szívesen olvasnak.

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény. Könyvtárunk típusa szerint korlátozottan nyilvános, könyvtár (11 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része.

3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjában található, a Városi Könyvtár közelében. Könyvtárunk biztosítja tehát a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét.

3.3. Az iskola Pedagógiai Programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a Pedagógiai Program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.

4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai:

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát.
A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

4.1 Tematikus (fő- és mellék gyűjtőkör):

Fő gyűjtőkör:
A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.
A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:
•    lírai, prózai, drámai antológiák
•    klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
•    egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei
•    nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
•    tematikus antológiák
•    életrajzok, történelmi regények
•    ifjúsági regények
•    általános lexikonok
•    enciklopédiák
•    a hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok
•    a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató¬ alap szintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
•    az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
•    városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok
•    a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok
•    a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
•    a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
•    pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
•    az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások

Mellék gyűjtőkör:

•    a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre
•    audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. audio- és videokazetták válogatásra, selejtezésre szorulnak).

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok:

a) Írásos nyomtatott dokumentumok
•    könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv
•    térképek, atlaszok

b) Audiovizuális ismerethordozók
•    képes dokumentumok ( DVD, videokazetta)
•    hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD)

c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k
Egyéb dokumentumok:
•    pedagógiai program
•    pályázatok
•    oktatócsomagok

4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége:
 
a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül

    A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva:
•    lírai, prózai és drámai antológiák
•    klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
•    klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei
•    általános lexikonok

A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:
•    a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
•    az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
•    a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok
•    a hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok
•    a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
•    a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
•    az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):
•    nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
•    tematikus antológiák
•    életrajzok, történelmi regények
•    ifjúsági regények
•    általános lexikonok
•    enciklopédiák
•    a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap szintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
•    pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
•    napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok
•    kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)
•    audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. audio- és videokazetták válogatásra, selejtezésre szorulnak).

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja.
Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre
 
Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:

•    név (asszonyoknál születési név),
•    születési hely és idő,
•    anyja neve,
•    állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

2. A könyvtárhasználat módjai
 
•    helyben használat,
•    kölcsönzés,
•    könyvtárközi kölcsönzés,
•    csoportos használat

      2.1 Helyben használat

      Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

•    a kézikönyvtári állományrész,
•    a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.
 
A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

•    az információk közötti eligazodásban,
•    az információk kezelésében,
•    a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
•    a technikai eszközök használatában.

      2.2 Kölcsönzés

o    A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni.

o    Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

o    A kölcsönzés nyilvántartása kézi és informatikai eszközökkel történik.

 A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

Az iskolából távozó, tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

 A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje:

    - Minden tanévben az iskolai munkaterv határozza meg.
    - A nyitva tartás idejét az iskola épületén belül minden osztály és az iskola hirdetőfalán nyilvánosságra hozzuk.

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés
 
A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre – a Skarica Máté Városi Könyvtárból meghozatjuk

 2.4 Csoportos használat

            Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

•    információszolgáltatás,
•    szakirodalmi témafigyelés,
•    irodalomkutatás,
•    ajánló bibliográfiák készítése
•    internet-használat

1.    sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

Katalógusszerkesztési szabályzat

1.    A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi
(osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:
•    raktári jelzet
•    bibliográfiai és besorolási adatokat
•    ETO szakjelzeteket
•    tárgyszavakat

1.1    A dokumentum leírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).
A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

•    főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat
•    szerzőségi közlés
•    kiadás sorszáma, minősége
•    megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve
•    oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret
-    sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám
•    megjegyzések
•    kötés: ár
•    ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:
•    a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)
•    cím szerinti melléktétel
•    közreműködői melléktétel
•    tárgyi melléktétel

1.2    Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.
Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

1.3    Az iskolai könyvtár katalógusa

A tételek belső elrendezése szerint:
- betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)
- tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus)

Dokumentumtípusok szerint:
- könyv

Formája szerint:
- digitális nyilvántartás a SZIKLA  könyvtári program segítségével

4sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:
 
•    a tankönyvpiac rendjéről szólómódosításáról a  2012. évi CXXV. törvény
•    a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
 
II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

1.    Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.
2.    Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
 
3.    A kölcsönzés rendje
A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. Ennek szövege:

NYILATKOZAT
 
Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:
•    Az iskolai könyvtárból a _______.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.
•    _____.  június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket
•    A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám    
Aláírás   
osztály
      
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

4.     A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.
Évente leltárlistát készít:
•    az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
•    a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)
•    összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
•    összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
•    listát készít a selejtezendő tankönyvekről  (október-november)
•    listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

2.    Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:
•    az első év végére legfeljebb 25 %-os
•    a második év végére legfeljebb 50 %-os
•    a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
•    a negyedik év végére 100 %-os lehet.
 
Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.
 
Módjai:
1.    ugyanolyan könyv beszerzése
2.    anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.
 
A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

Közvetlen felettese: az igazgató
Kinevezése: munkaszerződése szerint

Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása

    felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,
    kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,
    folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását
    azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,
    felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)
    Iskolarádió és iskolaújság szerkesztésének irányítása (amennyiben működik ilyen)
    munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a tantestület minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.
    minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,
    a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,
    statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,
    minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,
    gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,
    a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji tantestületi értekezleten összefoglalja,
    minden év februárjában konzultációt tart a tantestületi értekezleten, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,
    kezeli a tanári kézikönyvtárat,
    elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,
    kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,
    lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,
    minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,
    minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,
    biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,
    felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

2. SZ. MELLÉKLET
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
A Szent Imre Katolikus Általános Iskola
Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete

1.    Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak.

2.    Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3.    A pedagógust, a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat hivatásánál fogva titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után is, határidő nélkül fennmarad.

4.    A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. A titoktartási kötelezettség alól a kiskorú tanuló szülője felmentést adhat.

5.    A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi ülésen.

6.    Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:
•    papír alapú nyilvántartás,
•    számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

7.    Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

8.    Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:
a)    az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
•    igazgatóhelyettesek,
•    gazdasági vezető,
•    iskolatitkár.

b)    a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
•    igazgatóhelyettesek,
•    gazdasági vezető,
•    iskolatitkár,
•    osztályfőnökök,
•    tanulószobás nevelők,
•    gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

9.    Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény
által engedélyezett esetekben:
a)    az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:
•    igazgatóhelyettesek,
•    gazdasági vezető,
•    iskolatitkár.
b)    a tanulók adatait továbbíthatja:
•    fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot (az alkalmazottak vonatkozásában is) továbbíthatja: igazgató;
•    a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;
•    a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár;
•    a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár;
•    a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középiskolába történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középiskolához adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnök;
•    az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató;
•    a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

10.    Az alkalmazottak adatait a személyi anyagban kell nyilvántartani. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

11.    a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:
•    összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
•    törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
•    bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök),
•    beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
•    osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
•    szakköri naplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, szakkörvezetők),
•    tanulószobai csoportnapló (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettesek, tanulószoba vezető),
•    diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár).
b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz  csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.

12.    Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

…………………………………..
Igazgató

XV.    Legitimizációs záradékok

Nevelőtestület:
A Ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola Nevelőtestülete a 2018. június 4-én tartott értekezletén elfogadta az intézmény módosított SZMSZ-ét, valamint javaslatot tett az egységes szerkezet elkészítésére.

 Alsós munkaközösség vezetője            Felsős munkaközösség vezetője

Igazgatóhelyettes                    Igazgatóhelyettes

                  Igazgató

Kelt.: Ráckeve, 2018. június 4.

Szülői Munkaközösség:

A Ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola Szülői Munkaközössége a 2018. június 11-én tartott értekezletén véleményezte az intézmény módosított SZMSZ-ét, valamint javaslatot tett az egységes szerkezet elkészítésére.

                    Szülői munkaközösség elnöke

Kelt.: Ráckeve, 2018. június 11.

Diákközgyűlés:

A Ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola Diákközgyűlése a 2018. június 08-án tartott értekezletén véleményezte  az intézmény módosított SZMSZ-ét, valamint javaslatot tett az egységes szerkezet elkészítésére.

Diákközgyűlést segítő tanár                Diákközgyűlés képviselője

Kelt.: Ráckeve, 2018. június 08.

Hasznos hivatkozások

Közösségi média

Duis aute irure dolor

Voluptatum cursus quaerat bibendum corrupti, mattis? Magnam ipsa porta, lacinia repellendus quam.

Elérhetöség

Szent Imre Katolikus Általános Iskola

2300 Ráckeve
Szent István tér 22.

E-mail: szentimreiskola.rackeve@gmail.com
Tel: 06 24 422 803
Fax:

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.