VÁRAK FÖLDJÉN

5 NAP A FELVIDÉKEN

Szállás: 3 éj Alsóbodok környékén, ill. 1 éj Selmecbánya közelében

  1. nap: Dévény – Pozsony

Ha a csoport vállal hasonló korú diákokkal való találkozást, megteremtjük a lehetőségét egy felvidéki magyar iskola meglátogatásának, ahol ismerkedünk, bemutatjuk iskoláinkat, lakóhelyünket egymásnak. Ha az időbe belefér, közös sporteseményen mérik össze tudásukat a diákok. Dévénybe látogatunk, ahol a Duna és Morva összefolyása hajdan a Magyar Királyság nyugati kapuját jelentette. Megtekintjük a várat, majd a várból lesétálva felkeressük a Milleniumi emlékmű megmaradt tábláját, az apácatorony alatt pedig felidézzük az azt övező legendát.
Következő állomásunk Pozsony, ahol behatóan ismerkedünk meg az egykori magyar fővárossal.
Séta a vár területén, felkeressük Szent Erzsébet egészalakos szobrát és gyönyörködünk az alattunk elterülő főváros panorámájában. A várból lesétálunk a koronázó Szent Márton székesegyházba. Felkeressük a klarisszák impozáns gótikus templomát, az egykori alsó-és felsőház épületét, megismerkedünk az egyes főúri paloták történetével, a város legendáival.

  1. nap: Szentgyörgy – Vöröskő vára – Nyitra

Szentgyörgy óvárosa, a kitelepített német lakosság középkorú, meseszép polgárházaival büszkélkedhet. Izgalmas, oda-vissza 3 km-es gyalogtúrát teszünk a festői város felett, a Fehérkői vár romjaihoz. Ízelítőt kapunk a gótika világából a szentgyörgyi templommal, mely a Bazini és Szentgyörgyi grófok temetkezőhelye volt. Vöröskő vára: a Kárpát-medence egyik legszebb, legépebben megmaradt és berendezett vára ez, mely a gróf Pálffy családé volt a 16.-ik század közepétől egészen 1945-ig, és pompás eredeti berendezésével készteti csodálatra az idelátogatókat.
Nyitra: a város és a Püspökvár hajdan legfontosabb fejedelmi központjaink egyike volt. Szent István, Szent László, Vazul, a nyitrai püspökök, Esterházy Imre, Erdődy Ádám, a könyvtárépítő Roskoványi és más nagyságok emlékét is felidézzük. Városnézésünk során elsősorban a várra és a várnegyedre koncentrálunk, amely a Nyitra folyó által félkörívben körülölelt Várhegyen található.
A várkapuhoz vezető lépcsősor mentén áll a 11 méter magas Nagyboldogasszony-szoborcsoport, más néven Fogadalmi pestisoszlop, melynek oszlopfőjét Nagyboldogasszony alakja, talapzatának négy sarkát Szent István, Szent László, Szent Imre és IV. Béla alakjai díszítik. A Szent Emmerám-templom 1158-ban épült, benne a névadó szobrával, amely a legrégibb szobor a Felvidéken.

  1. nap: Nagyszombat – Csejte – Zsére

Nagyszombat városát látogatjuk meg, amit a Felvidék Rómája néven is neveznek, számtalan középkori egyházi építménye miatt. 1543-ban ide tette át székhelyét az esztergomi érsekség és káptalan, s itt is maradt egészen 1822-ig. Nagyszombati Egyetem temploma a magyarországi barokk építészet legmonumentálisabb alkotása. Megnézzük a vadregényes környezetben lévő, izgalmas Csejtei várat, amely – legalábbis a korabeli vádirat szerint – a fiatal lányok százait halálba küldő Báthory Erzsébet grófnő titkait őrzi. Persze mindez csak legenda. Zsérén a híres zoboraljai palóc hagyományőrzők, a Zsibrice együttes tagjai várnak ránk, díszes palóc népvisleletben. Megtekintjük a zsérei tájházat is. Vagy: Ha a szállásunk Nyitra mellett van, akkor a szállásunk tágas ebédlőjében a nyitracsehi hagyományőrzők várnak bennünket. A helyi diákcsoport segítségével ismerkedünk a zoboraljai népszokásokkal, melyet nepviseletben előadott táncház bemutató követ.

  1. nap: Nagytapolcsány – Bajmóc – Besztercebánya

A Vág menti Inóc hegyvonulatának gyönyörű romjához, a nagytapolcsányi várhoz látogatunk, mely a középkortól a Rákóczi-szabadságharcig a környék központja volt. A felvidéki kiskirály, Csák Máté várán belül sétálva kicsit olyan érzésünk van, mintha egy római amfiteátrumban járnánk. Bajmóc vára lesz túránk egyik fénypontja. A középkori lovagvár Mátyás király országgyűléseinek is helyszíne volt, kedvenc hársfája a mai napig a vár bejáratával szemben áll. Pompás berendezése szemkápráztató. Besztercebánya a bányavárosok egyik legjelentősebbike, ahol kifejezetten rézércet bányásztak. Teszünk egy sétát a Mátyás által felvirágoztatott városban. Ha szeretnénk, fel is kapaszkodhatunk a főtéren álló híres ferde óratoronyba, ahonnan a legszebb panoráma nyílik acsodás központra.

  1. nap: Selmecbánya – Körmöcbánya

Az UNESCO Világörökség részét képező Selmecbánya városközpontját látogatjuk meg. A Szentháromság-térre igyekezve elsétálunk a Szent Katalin templom, és a Bányabíróság mellett, majd felkeressük Petőfi Sándor emléktábláját az evangélikus líceum épületén. Megtekintjük a középkori templomból erőddé alakított Óvárat, amelynek udvarán az 1848-49-es szabadságharc emlékműve látható. Az Óvárból láthatjuk az Újvár épületét, mely a legkorszerűbb ágyúerődök egyike volt a reneszánsz korban. Ha van időnk és kedvünk, felkapaszkodhatunk a Kálváriához, ahonnan gyönyörködhetünk a város pompás panorámájában. Ha időnk engedi, ellátogathatunk a Selmecbányai Szabadtéri Múzeumba, melynek skanzenszerű területen régi bányászházakat és berendezéseket láthatunk. Akár egy tárnába, a Bertalan-aknába is leereszkedhetünk. A körmöcbányai pénzverde a történelmi Magyarország legjelentősebb pénzverdéje volt, majd 1918 után Csehszlovákia, illetve Szlovákia egyetlen pénzverdéje. A pénzverde már csaknem 700 éve működik, már Mátyás korában is itt verték a híres körmöci aranyát! Meglátogatjuk a páratlan gyűjteménnyel rendelkező Érmék és Pénzérmék Múzeumát