2300 Ráckeve, Szent István tér 22.

2300 Ráckeve, Szent István tér 22.

2300 Ráckeve, Szent István tér 22.

2300 Ráckeve, Szent István tér 22.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
2300 RÁCKEVE, SZENT ISTVÁN TÉR 22.

 
Tartalomjegyzék
I.    Hivatalos adatok      3
II.    Bevezető rész       4
1.    A pedagógiai program törvényi háttere
2.    Az iskola rövid története, jelenlegi működési feltételei
3.    Az iskola társadalmi környezete, a környezet szerepe      5
4.    Az iskola tanulói közössége
5.    az iskola meglévő kapcsolatrendszere     6
III.    Nevelési program    . 8
1.    Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, feladatai, eszközei és eljárásai
1.1    Pedagógiai alapelvek
1.2    Oktatási- nevelési céljaink    . 8
1.3    Az iskola sajátos helyzetéből adódó nevelési céljaink     10
1.4    A nevelő-oktató munka feladatai     11
1.5    A keresztény nevelésből adódó sajátos feladataink     17
2.    A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok     20
3.    A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok      22
4.    A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák      23
5.    A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei      26
6.    Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok      27
7.    Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos
      iskolai terv     28
8.    Az iskola környezeti nevelési programja     29
9.    A pedagógusok intézményi feladatai     30
10.    Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai      33
11.    A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje    35
12.    A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvétele, jogaik gyakorlásának rendje     39
13.    A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái      40
14.    Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei      42
IV.    Helyi tanterv    43
1.    Választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik    43
2.    A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei    46
3.    A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja    47
4.    A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése    48
5.    A tanulmányok alatti vizsgák szabályai    52
6.    Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok
Meghatározása    53
7.    A tanulók fizikai állapotának mérése    54
V.    A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával  
kapcsolatos egyéb intézkedések    56
VI.    A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása    58-59

HIVATALOS ADATOK

Az iskola
    neve : Szent Imre Katolikus Általános Iskola
    címe: 2300 Ráckeve, Szt. István tér 22.

A fenntartó
neve: Székesfehérvári Egyházmegye   
címe: 8000 Székesfehérvár Városház tér 5.

Az alapító
neve: Ráckevei Római Katolikus Egyházközség   
címe: 2300 Ráckeve Szt. István tér 20.

Az alapító okirat kelte: 1993. május 20.

A működési engedélyt kiadó szerv
neve: Ráckeve Város Polgármesteri Hivatala
címe:     2300 Ráckeve, Szt. István tér 4.

A működési engedély kelte: 1993. augusztus 16.

Az iskola 8 osztályos általános iskola.
I.    BEVEZETŐ RÉSZ
1.    A pedagógiai program törvényi háttere
Iskolánk jelen pedagógiai programjának törvényi alapja a nemzetiköznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény – és A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései.

Az új törvényi háttér értelmében a Szent Imre Katolikus Általános Iskola módosítja 2010. évi pedagógiai programját.

2.    Az iskola rövid története, jelenlegi működési feltételei:
Ráckevén 1897-ben szentelték fel az egyházközségi összefogással épült katolikus iskolát, melynek védőszentje Szent Imre herceg lett.
Az intézmény az államosításig önálló intézményként működött.
Az iskolát 1993-ban alapította újra a ráckevei Római Katolikus Egyházközség, Brezina Károly akkori káplán kezdeményezése alapján. Az alapítás évében az iskola egy 22 fős első osztállyal indult, a plébánia épületében kapott férőhelyet. Az 1994-es tanévet a volt Katolikus Iskola épületében kezdték el, melyet az egyházak kárpótlásáról szóló törvény keretében a ráckevei Római Katolikus Egyházközség visszakapott. Az ingatlanban akkor önkormányzati iskola működött, így közösen használták az épületet egészen 1996-ig. A közös működtetés problémamentesen zajlott. 2001-re vált az iskola 8 évfolyamossá, ebben az évben vette fel a Szent Imre nevet. Jelenleg 15 osztályban 356 gyerek tanul az intézményben. Az iskola működési engedélye 448 diák felvételét engedélyezi, ezt a létszámot nem is szándékozunk túllépni, szeretnénk megtartani „kisiskola” jellegünket, ezért évfolyamonként maximum két osztály felvételét tervezzük hosszútávon is. A főfoglalkozású pedagógusok száma 29 fő, a technikai dolgozók 15 fő.
Az eredeti iskolaépület 6 tantermes volt, 1998 óta folyamatos a bővítés, hogy fel tudjuk venni a hozzánk jelentkező gyerekeket. Jelenleg 16 tanteremben folyik a tanítás, és rendelkezünk a szükséges kiegészítő helyiségekkel.
Az alsó tagozat bemutatása:
Az első két évfolyamon iskolaotthonos rendszerben folyik az oktatás a következők szerint: Délelőtt az elméleti tárgyak tanulása folyik Ebéd után hosszabb szünet következik, majd a házi feladat megírására kerül sor, illetve készségtárgyak oktatására. A délután folyamán ezek az órák hasznos, érdekes elfoglaltságot jelentenek a gyerekek számára, de a délelőttihez képest már játékosabb formában. Azért tesszük kötelezővé az iskolaotthont, hogy 3. osztályra a gyerekek megtanuljanak „tanulni”, és képesek legyenek önállóan is hatékonyan házi feladatot írni és memorizálni. Aharmadik, negyedik évfolyamon az összes tanórát délelőtt tartjuk meg, délután pedig napközis foglalkozás várja a diákokat. A napközis foglalkozás ezeken az évfolyamokon nem kötelező. (Jellemzője az iskolának, hogy egészen 7. osztályig nagyon magas a tanulószobások létszáma) Az iskolaotthonos és napközis gyerekek hétfőtől péntekig nem viszik haza a táskájukat, csak abban az esetben, ha a délutáni más foglalkozáson való részvétel miatt nem tudott a tanuló felkészülni a következő tanítási napra.
Minden évfolyamon lehetőségük van a diákoknak arra, hogy az előírt tantárgyakon kívül kötelező vagy választható tanóra keretében angol nyelvet, informatikát, néptáncot tanuljanak. Szeptember-október, április-május hónapban úszást szervezünk a 3. évfolyam számára. A délutáni foglalkozások befejeztével, iskolán kívüli szervezetek illetve iskolai szervezésben a diákok az iskola épületében szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt októbertől május végéig. Ezek a foglalkozások előzetes igényfelmérés alapján szerveződnek. A mindennapos testnevelés biztosítására az iskolában sportkör működik. A katolikus gyerekek minden hétfőn, a reformátusok minden kedden negyed 8-ra jönnek iskolába, majd a templomban egy rövid lelki útravalóval kezdik a hetet, melyeket általában a hitoktatók vezetnek. Havonta egyszer ebben a hétfő reggeli időpontban közös szentmisén vesznek részt a diákok és a pedagógusok.
3.    Az iskola társadalmi környezete, a környezet szerepe
Ráckeve kb. 10.000 főt számláló kisváros, a Csepel-sziget déli részén, a Soroksári Duna-ág két partján helyezkedik cl. Fekvése csodálatos, de megfelelő munkalehetőség híján a város lakosságmegtartó ereje veszélyben forog. A családok anyagi, erkölcsi helyzete nagyon sokszínű képet mutat. Ez a sokszínűség tükröződik az iskolánkba járó diákok között is, mely sokszínűség harmóniába simítása komoly pedagógiai kihívást jelent iskolánk számára. Vallási szempontból a lakosság többsége katolikus, de kevés a vallását gyakorló hívő ember. A szülők mindenféle szempontból magas elvárásokat állítanak fel a katolikus iskolával szemben, gyakran azoknak a nevelési feladatoknak a megoldását is tőlünk várják, amelyekre ők maguk képtelenek. Legfőbb elvárásaik: szigor, következetesség, igazságosság, magas szakmai színvonal, a pedagógusok személyes példamutatása, hitre nevelés.
4.    Az iskola tanulói közössége
a. Szülői háttér
A szülők túlnyomó többsége középiskolai végzettségű, nagy többségük munkahellyel rendelkező dolgozó ember, viszonylag kevés a munkanélküliek száma, de sok az ingázó. Ráckevén viszonylag magas a roma lakosság száma, iskolánk tanulói közül azonban kb. 5% tartozik e népcsoporthoz. Szeretettel várjuk és fogadjuk a roma diákokat, de azzal a feltétellel, hogy nekik is be kell tartaniuk a minden tanulóra kötelező előírásokat. Ezt a szülők nem szívesen fogadják, ezzel magyarázzuk a viszonylag alacsony jelentkezést. Tanulóink kb. 25%-a csonka családban él. A szülők vallási megoszlása (becslésünk és személyes ismeretségünk alapján):
Római Katolikus ( megkeresztelt ) kb.: 50%
Ebből vallását gyakorolja kb.: 20%
Református(megkeresztelt) kb.. 20%
Ebből vallását gyakorolja kb.: 5%
Vallástalan vagy más vallású: 30%
b. Lakóhely szerinti megoszlás
Az iskola diákjai 80-85%-ban ráckevei állandó bejelentett lakással rendelkeznek. 15-20%-uk a környező településekről jár be, elsősorban Szigetbecséről, Szigetújfaluból, Tökölről, Szigetszentmártonból, Szigetcsépről, Kiskunlacházáról és Dömsödről.
Ezen településeken tapasztalatunk alapján fokozatosan nő az érdeklődés iskolánkkal szemben. Általában vallásukat gyakorló családok vállalják a bejárás okozta kellemetlenségeket is azért, hogy gyermeküket keresztény szellemű iskolába írassák.
c.  Neveltségi szint
Tapasztalataink szerint sajnos évről évre rosszabb a tanulók neveltségi szintje. A gyerekeknek nagyon magas százaléka a legelemibb együttélési szabályok ismerete nélkül érkezik az iskolába, verbális kifejezőkészségük gyenge, a problémamegoldás szavakkal történő módját alig ismerik, rögtön ütnek, rúgnak. Csúnyán, gorombán beszélnek egymással és alkalmasint szüleikkel is. Sajnos az értelmiségi családokban is egyre kevesebb a „jól nevelt” gyerek. A vallási élethez hozzátartozó elemi szabályokkal a gyerekek kb. 10%-a van többé-kevésbé tisztában. A fent leírtak alapján iskolánk egyik kiemelkedő célja a neveltségi szint emelése.
d.Pályaválasztási motiváció
Ráckevén működik az Ady Endre Gimnázium és szakközépiskola, 6 és 4 évfolyamos képzéssel. Azon diákjaink számára, akik nem kívánják a bejárást vagy a korai kollégiumot választani, javasoljuk a helyi gimnáziumban való továbbtanulási lehetőséget. A gyerekek nagy többségénél szerencsés, ha minél tovább a szülői ház és az ismerős környezet felügyelete alatt állnak, és így a helyi gimnázium jó megoldásnak tűnik a tehetségesebb diákok számára. Távoli iskolák közül elsősorban egyházi intézményeket javasolunk a szülők és a gyerekek számára. Azon tanulóinknak, akik nem gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, a Ráckeve 50 km-es körzetében működő középiskolákat javasoljuk. Az összes környékbeli iskola igazgatóját évente egy alkalommal közös szülői értekezletre hívjuk, ahol bemutathatják iskolájukat. Törekszünk a középiskolákkal történő jó együttműködésre a diákok érdekében.
e.  Diákönkormányzat
Iskolánkban diákönkormányzat nem működik. A tanulói érdekképviselet a diákközgyűlésen keresztül érvényesül, melynek időpontja a 2001. évtől a Szent Imre Napokhoz kapcsolódó rendezvénysorozat. A diákság által választott összekötő tanár személyén keresztül a tanulók folyamatosan jelezhetik esetleges problémáikat, javaslataikat. Az iskola biztosítja a diákok számára a diákönkormányzat létrehozásának jogát, melynek képviselői 7. illetve 8. osztályos tanulók lehetnek.
5.    Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

Iskolánk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg.
    Az iskola hivatalos, a törvényekben és az SZMSZ-ben meghatározott kapcsolatot tart a fenntartó Egyházmegyei Hivatallal, a helyi plébániával, a Püspökkari Titkárság Oktatási Irodájával, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, az Emberi Erőforrás Minisztériumával és az Oktatási Államtitkársággal, egyes feladatok megoldása során a Városi Önkormányzattal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Járási Irodájával.
    Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az iskola a Fenntartó Megyéspüspökben olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza.
    Az iskola kapcsolatrendszerében sajátos helyet foglalnak el a szülők, akik elfogadják az iskola nevelési céljait, ugyanakkor elvárásaik, az iskolával való alkotó együttműkö¬désük során ők is hatással vannak az iskola konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására.
    Az iskola - ez irányú igényeknek elébe menve - segítséget nyújt a szülőknek a nevelési, lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában, keresi azokat a formákat, amelyekben ez a segítségnyújtás megvalósulhat. (Püspöki biztos atya, pedagógusok, vagy más szakemberek előadásai, kiscsoportos vagy személyes beszélgetés, stb.)
    Kérjük és elfogadjuk a szülők tevőleges segítségét nevelési szempontból fontos programjaink megvalósításában: a karitatív munka szervezésében, lebonyolításában, ellenőrzésében, pályaválasztási egyeztetésekben, stb.
    Objektíven és szeretettel a szülők elé tárjuk a gyermekükkel kapcsolatos problémákat, szükség szerint tanácsot adunk a tanuló megítélésére, további irányítására, nevelésére vonatkozóan. Tisztelettel fogadjuk a szülők kritikai észrevételeit, megvizsgáljuk igazságtartalmukat, törekszünk az esetleges hibák kijavítására.
    Szoros kapcsolatot ápolunk a Gulyás Kálmán Emlékére, a Nemzeti és Keresztény Értékekért Alapítvánnyal, mely intézményünk érdekében tevékenykedik. Fő feladata megőrizni Gulyás Kálmán tanító kiemelkedő keresztény, nemzeti és hazaszerető munkájának szellemiségét, lehetőséget teremteni az 5-8. osztályos tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek jutalmazására, az iskolai könyvtár és az oktatással összefüggő tárgyi eszközök beszerzésére.
    Az iskola természetes környezetét adják az egyházközségek, amelyek lelkiségükkel, a rájuk jellemző karizmákkal meghatározó befolyással vannak az iskolára.
    Az iskolában szívesen várjuk és fogadjuk az egyházközségekhez tartozó gyermekeket, folyamatos tájékoztatást adunk munkánkról, illetve arra törekszünk, hogy az egyházközségek és az iskola kapcsolata az egymás életében, rendezvényein való alkotó részvétel révén elmélyüljön.
    A más egyházi iskolákkal való kapcsolattartásunk révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer. Intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. (Évente rendezünk egyházmegyei találkozót, versenyt.)
    A közvetlen környezetünk, városunk és a környező települések állami iskoláival intézményünk rendszeres kapcsolatokat ápol: ilyenek a sport- és szellemi vetélkedőkön való találkozások. 
    Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi munkája során kapcsolatot tart a Családsegítő Központtal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval. Ugyancsak rendszeres a kapcsolattartás az iskolaorvossal és a védőnői szolgálattal, akik az intézményünkben kialakított orvosi szobában látják el a tanulóinkkal kapcsolatos tevékenységeiket.
    Iskolánk egyik megalapozó bázisa akar lenni a katolikus értelmiség kinevelésének, ezért tovább bővíti kapcsolatait az egyházi középfokú intézményekkel. Részint tájékoztatást kér a továbbtanulási lehetőségekről és esélyekről, másrészt szívesen biztosít gyakorlási lehetőséget pedagógusképző intézmények végzős, gyakorló hallgatóinak. (tanárképző, tanítóképző főiskolák).
    A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: Ráckevei Újság, Kör TV
    A Ránki György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, az Ács Károly Művelődési Központ, a Skarica Máté Városi Könyvtár, az Árpád Múzeum dolgozóival, nevelőivel is kapcsolatot tartunk. Találkozunk versenyeken, foglalkozásokon, rendezvényeken, fellépéseken.

II.    NEVELÉSI PROGRAM
1.    Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
1.1 Pedagógiai alapelvek
A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy’ a nyolc boldogság, a Szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhat az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőkhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.
1.2 Oktatási nevelési céljaink
A Nemzeti alaptanterv meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat.
A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott közös értékek, nevelési elvek, célok és feladatok iskolánk Pedagógiai Programjában az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kerettantervek és az intézményi sajátosságok (egyházi iskola) együttes alkalmazásávalérvényesülnek.
A Nemzeti alaptanterv által kitűzött célok:
Iskolai nevelő-oktató munkánk alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskolai oktatás területén megfogalmazott kulcskompetenciák az alábbiak:
    Anyanyelvi kommunikáció
    Idegen nyelvi kommunikáció
    Matematikai kompetencia
    Természettudományos és technikai kompetencia
    Digitális kompetencia
    Szociális és állampolgári kompetencia
    Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
    Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
    A hatékony, önálló tanulás

Az oktatás tartalmi szakaszai és ezen szakaszokhoz kötődő nevelési céljaink
Bevezető szakasz (1-2. évfolyam)

Célunk a kisgyermek fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe.
Az életkori sajátosságokat figyelembe véve kialakítjuk az iskolába kerülő gyerekek tanulási motiváltságát, fejlesztjük a megismerés és a megértés iránti igényt, nyitottságot; ehhez megfelelő módszereket választunk.
Időt biztosítunk a gyermekeknek a közös játékra, mozgásigényük kielégítésére.
Felmérjük a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit.
Hangsúlyt helyezünk az életkornak megfelelő szocializációs szint kialakítására, a gyerekek közötti különbségek elfogadására és elfogadtatására.
Biztosítjuk a szükséges időt a tanulási feladatok egyéni pszichológiai feltételeinek beéréséhez.
Minden diákunknak esélyt adunk személyre szabott feladatadással a sikeres iskolai pályafutásra, az egységes műveltségbeli alapok megszerzésére.

Kezdő szakasz (3-4. évfolyam)

Differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeljük a tanulói a terhelést.
Hangsúlyosabbá válnak a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, és a tananyag feldolgozása együttműködésre épülő kooperatív technikákkal.
A tanulók önismeretét és fejlődését elősegítő értékeléseket alkalmazunk.
Problémahelyzetekből kiinduló, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük a kulcskompetenciákat.
Biztosítjuk az ismeretszerzés korszerű forrásainak, eszközeinek használatát. Óráin megértetjük a diákokkal az IKT-eszközök használatát, megtanítjuk a különbséget hagyományos és a modernIKT-eszközök között, ösztönzzük őket az egyéni kutatásokra, webes böngészésre.
Osztálykeretben és kis csoportban tanítjuk és gyakoroltatjuk az elemi tanulási módszereket és technikákat.
Gondot fordítunk arra, hogy a tanulók nevelői irányítással megtanulják fokozatosan gyarapodó ismereteiket rendszerbe szervezni.
Tevékenységek által fejlesztjük diákjainkban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot.
Kialakítjuk a közösségi magatartási normákat, megköveteljük a szabályok betartását, és gyakoroltatjuk a konfliktuskezelést.
Támogatjuk tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulókat, speciális foglalkozások biztosításával, differenciálással csökkentjük a szokásostól eltérő fejlődési ütemükből adódó hátrányukat.
Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások, munkakörök megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése konkrét esetek kapcsán), a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához  (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, probléma-felismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)
Az alapozó szakaszban biztosítjuk a folyamatosságot a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztése tekintetében. Hangsúlyosabbá válik az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás alapképességeinek a fejlesztése.
Előtérbe kerül a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességfejlesztés.
A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét.
A társadalmi környezettel való harmonikus együttéléshez nélkülözhetetlen, olyan viselkedési formák kialakítására törekszünk, mint az együttműködési készség, segítőkészség, szolidaritásérzés, megbízhatóság, becsületesség és szavahihetőség.
Tudatosítjuk a tanulókban a közösségek demokratikus működésének értékét és néhány alapvető szabályát.
Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)
Fejlesztjük a már megalapozott kompetenciákat, növeljük hatékonyságukat.
Előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.
Tisztázásra kerül az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalma és ezek egymáshoz való viszonya.
A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra.
Felkészítjük a tanulókat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.
Megismertetjük diákjainkat más népek hagyományaival, kultúrájával, erősítjük az Európához tartozás tudatát. Kialakítjuk az emberiség közös problémái iránti érzékenységet.
Felkészítjük a tanulókat a pályaválasztásra és továbbtanulásra.

    Szeretnénk felkészíteni diákjainkat az önálló ismeretszerzésre, és önművelésre
    Szilárd alapkészségeket igyekszünk kialakítani bennük
    Hatékony felzárkóztató programot kívánunk kialakítani a szociokulturális hátrányok leküzdése érdekében
    A tehetséges diákokat hatékonyan kívánjuk segíteni képességeik kibontakoztatásában
    Szeretnénk diákjainkban kialakítani a fejlett kommunikáció képességét
    Szeretnénk, ha az iskolában lépést tartanának diákjaink az informatikai forradalommal
    Hangsúlyt kívánunk fordítani a nyelvoktatásra
1.3 Az iskola sajátos helyzetéből adódó nevelési céljaink
 Az oktatás tartalmi szakaszaihoz kötődő nevelési célok
Nagyon fontos
    a hitre, reményre, szeretetre nevelés
    a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se nem becsüli értékeit
    az értékek felismerése, megbecsülése, és a kiállás mellettük
    józan, megfontolt ítélőképesség
    a mások felé való nyitottság
    a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében
    a szelídség
    az alázat
    a türelem
    az alaposság
    a mértékletesség
    a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól
    a megbocsátás
    a belső csendre való igény
     hűség Istenhez és embertársainkhoz
    felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt
Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, korszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel, és helyes irányba terelje. Nem gyökerestől kell kiirtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani.

1.4 A nevelő - oktató munka feladatai

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy az előző pontokban megfogalmazott általános és a tartalmi szakaszoláshoz kötődő konkrét pedagógiai célok elérését minél optimálisabb mértékben elősegítse.
Pedagógiai munkánk során kiemelt jelentőségük van a Nemzeti alaptanterv által megfogalmazott általánosfejlesztési feladatoknak, valamint a fenntartó és a szülői közösség által igényelt és elvárt – a keresztény neveléshez kötődő – sajátos feladatainknak.
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai:
-    Az erkölcsi nevelés
-    Nemzet öntudat, hazafias nevelés
-    Állampolgárságra, demokráciára nevelés
-    Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
-    A családi életre nevelés
-    A testi és lelki egészségre nevelés
-    Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
-    Fenntarthatóság, környezettudatosság
-    Pályaorientáció
-    Gazdasági és pénzügyi nevelés
-    Médiatudatosságra nevelés
-    A tanulás-tanítása

A nevelő-oktató munka tartalmi szakaszaihoz kötődő általános feladataink a bevezető és kezdő szakaszban (1-4. évfolyam) az alábbiak:

Az erkölcsi nevelés
A tanuló a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A nevelőnek minden lehetőséget fel kell használnia ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről. Példákat állítson a tanulóifjúság elé az igaz hazaszeretet bemutatásával. A különböző tantárgyak, magyar nyelv, olvasás, környezetismeret, ének, rajz, technika, néptánc oktatása alkalmával minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a hazaszeretet megélésére és nemzeti kultúra értékeinek megismerésére. Szűkebb és tágabb hazájukhoz hű fiatalokat kívánunk nevelni

Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel
lehetőséget ad az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelésre. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív hozzáállásukat. Fejleszteni kell a tanulók veszélyhelyzeti magatartáskultúráját. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy megalapozzuk a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget, ennek tudatában kezelje a konfliktusokat a keresztényi értékek szem előtt tartásával.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A tanulói énkép és önismeret fejlesztése nagyon fontos a gyermek egészséges pszichés fejlődése szempontjából. Biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes nevelői bánásmóddal kell lehetővé tenni, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják, és reálisan értékeljék helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást és az alkalmazkodást a közösségi élethez.

A családi életre nevelés
A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelés
Iskolánk nagyon fontosnak tartja a gyerekek egészséges testi fejlődését. Sok lehetőséget biztosítunk a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Minden nap kellő időt biztosítunk kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges testi fejlődése érdekében nevelő-oktató munkánk kiterjed az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására.
Ebben a pedagógiai szakaszban alapozzuk meg a vallási ismereteket a hagyományos és modern pedagógiai eszközök (rajz, kép, film, dramatizálás) segítségével, valamint – építve a gyermekek közvetlen környezetükben (család, rokonok, osztály és templomi közösség) szerzett tapasztalataira, – elősegítjük a hitélet erősítését szolgáló egyéni és közösségi életélmények megszerzését.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyek csökkentik a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást vagy a bántó indulati megnyilvánulásokat, és növelik az adott tanulócsoportban az együttműködési készséget, egymás elfogadását és segítését, a kölcsönös megbecsülést. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére.

Pályaorientáció
A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés
A gyerekek gazdálkodási műveltségétaz alapozza meg, ha már kisiskolás korban tisztában vannak a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével, és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudnak a pénzzel. Ismerniük kell a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Tapasztalatokat kell szerezniük családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről. Meg kell ismertetni velük a takarékosság fontosságát, amely a pénzen kívül kiterjed az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságra is. Tudatosítani kell a gyermekekben, hogyan keletkezik a közösség vagyona, és mennyire fontos annak megbecsülése. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását.

Médiatudatosságra nevelés
A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. Biztosítottak számukra a megfelelő útmutatók és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközök..

A tanulás tanítása
A hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a sikeres feladatvégzés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás ismételt alkalmazásával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben kell kialakítani a későbbi, felnőtt életben nélkülözhetetlen akarati, érzelmi és képességbeli összetevőket: tervezés, döntés, önellenőrzés, értékelés, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, stb. A tanulóknak kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is ki kell próbálniuk képességeiket. A tanulókkal megismertetjük a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit is. (pl. könyvtári szolgáltatások, múzeum, színház).Kihasználuk a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.
A tanulás tanításában a nevelő fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben.

A nevelő-oktató munka tartalmi szakaszaihoz kötődő általános és sajátos feladataink az alapozó és fejlesztő szakaszban (5- 8. évfolyam) az alábbiak:
Az erkölcsi nevelés
A tanuló rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanulókkal megismertetjük népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránknagy múltú értékeit, a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, hazánk földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. El kell sajátítaniuk, és gyakorolniuk kell azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Megalapozzuk tanulóinkban a nemzettudatot, elmélyítjük a nemzeti önismeretet

Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Segítjük azoknak a képességeknek kialakulását, melyek az aktív állampolgári magatartáshoz szükségesek. Ilyen részképességek: a konfliktuskezelés, az együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. Az aktív állampolgári lét tanulását elősegítik a tanulók aktív részvételére építő tanulásszervezési eljárások.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
Az egyén maga határozza meg tevékenységének irányát, és aktivitásának színvonala nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A személyiség fejlődését az énkép és önismeret területén azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára, mely környezetben a tanulók értékelései fejlesztő jellegűek. Az erkölcsi normák és nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

A családi életre nevelés
A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.

A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életvitellel kapcsolatos nevelőmunkánkkal az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatjuk. Ennek részeként nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanítjuk a gyermekeket, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. A pedagógusok felkészítik a tanulóinkat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Megismertetjük tanulóinkkal a környezetük - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülésének módjait. Támogatást nyújtunk a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Nagy figyelmet fordítunk a felelős, örömteli párkapcsolatokra és a családi életre történő felkészítésre.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.

Fenntarthatóság, környezettudatosság
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Így a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak, konkrét hazai példákon pedig a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Tanulóinkat a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására neveljük gyakorlati tevékenységek által.

Pályaorientáció
A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célunk, hogy segítsük a tanulókat további iskola- és pályaválasztásukban. Ennek részei: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek sokoldalú megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Ma már azt is tudatosítanunk kell a tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Iskolánkban - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet nyújtunk a munka világáról. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítunk, amelyek elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, fejlesztve ezzel ön- és pályaismereteiket. A különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásával, a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztésével segítjük a pályaorientáció eredményes folyamatát.

Gazdasági és pénzügyi nevelés
Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, és mérlegelni tudják döntéseik anyagi következményeit. Képessé kell tenni a diákokat a saját erőforrásaikkal, pénzeszközükkel való bánásmódra, okos hosszú távú döntések meghozatalára. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási képességekfejlesztése.

Médiatudatosságra nevelés
A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

A tanulás tanítása
Kiemelt fejlesztési feladatunk a tanulás tanítása, az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása, és az ismeretek gyakorlatban való alkalmazása.  Minden nevelőnk feladata, hogy felkeltve az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, megértésével és elsajátításával kapcsolatban, segítse a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátítását. Tanulóinknak meg kell ismerniük az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfeldolgozás és az interneten való keresés stratégiáját.
A tanulás fontos színtere és eszköze iskolánkban az iskola könyvtára és informatikai bázisa, amelyek hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás korszerű lehetőségeivel.

1.5  A keresztény neveléshez kötődő sajátos feladataink
    Minden nevelési és oktatási megnyilvánulásunkat a gyerekek szeretete és tisztelete kell, hogy áthassa
    Elsősorban személyes példamutatással és az Evangéliumra való hivatkozással szeretnénk diákjainkat nevelni
    Meg kell láttatnunk diákjainkkal személyiségük értékes, és fejlesztésre szoruló elemeit
    Ki kell alakítanunk bennük az egészséges versenyszellemet, az önbizalmat az egymásra való odafigyelés képességét, a csapatmunkára való készséget.

A mai szülők közül sokan azt állítják, hogy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásoknak, s így kell őket felkészíteni a rájuk váró világra. Ezzel azonban siettetik érésüket, és súlyos lelki sérüléseket okoznak nekik. A gyermek ugyanis még nem képes rá, hogy elviselje és feldolgozza mindazt a durvaságot, hazugságot, aljasságot, melyet például a tévé zúdít rá, s amely még minket, felnőtteket is próbára tesz. Ugyanakkor az, hogy a gyerekek jó része csak igen későn találkozik a felelősséggel, a másokért végzett munkával.  Ezek a kétfelé húzó hatások vezetnek a gyermeki személyiség torzulásához, tűrőképességük csökkenéséhez. Ahogy a növendékfácskát óvjuk a viharoktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell tehát figyelnünk, mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek ésszerű korlátok (Tízparancsolat, házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményeik vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat. Tönkremehet a házasságuk, eluralkodhat rajtuk valamely káros szenvedély, szektába keveredhetnek. Különösen meg kell tanítani őket arra is, hogyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat, hogyan lehet ezeket akár pozitívan felhasználni.  Diákjaink szülei nem kaphattak, vagy nem kaptak vallásos nevelést, ezért egyfelől az iskolától várják e hiány pótlását, másfelől számolni kell azzal, hogy diákjaink a hitbéli tájékozottság tekintetében nagyon sokfélék lesznek, valószínű, hogy a vallásos nevelés során az iskola “magára marad”. Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való megerősödést. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt, és egyetértenek vele. A családok szétesése miatt sokszor hárul a pedagógusra nagyobb felelősség, egy meg nem fogalmazott elvárás a szülők részéről, hogy amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon megadni, illetve megkövetelni, azt végezze el helyettük az iskola.
A diákok egy része olyan családmodellt hoz, melyből hiányzik az anyai vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekre fordított idő, hiányzik a keresztény értékrend. Az ideérkezők közül sokaknak nagy a szeretet-, a törődés-, és az elfogadás-igénye.
Egészséges lelkű fiatalokat kell nevelnünk, olyan mintát adva, hogy ne legyenek meghasonlottak azért, amiért a világban esetleg egy másféle értékrend jelenlétével találkoznak, mint amilyet itt az iskolában próbálunk velük megismertetni.
Meg kell tanítani őket együtt élni a világban tapasztaltakkal, ugyanakkor meg kell tanítani azt is, hogyan kell megőrizni identitásukat, és értékeiket.
Meg kell tanítani, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, és hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak.
Meg kell tanítani az önhittség és az önmagukban való hit közötti különbséget.
Meg kell tanítani az élet tiszteletére, a szenvedés értékére, és saját, valamint mások testének megbecsülésére őket.
Meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondására, és arra, hogy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dolgozni.
Annak érdekében, hogy fenti céljainkat és feladatainkat meg tudjuk valósítani, határozott erkölcsi elvárásokat kíván megfogalmazni az iskola az itt tanító tanárokkal, és az itt tanuló diákokkal szemben. Tudjuk, hogy az iskolának nincs módja kötelezően elvárható értékrendet a szülőkkel szemben is megfogalmazni, de szükségesnek tartjuk, hogy programunkban egy erkölcsi ajánlással őket is megszólítsuk.
    Erkölcsi elvárások a tanároktól

Adiákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikusan élő, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen “a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítóktevékenységén és tanúságtételén múlik.” A kisközösségek és kortársi csoportok megfelelő kialakítása és szakszerű vezetése a hitoktatók, de minden nevelő fontos feladata.
Nyitottnak kell lenni minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánum kell, hogy vezérelje.
A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető, személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A megalázást minden esetben kerülni kell.
A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon.
A tanár életének összhangban kell állnia az általa képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollégák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai, és tettei mindig összhangban kell hogy  legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel.
Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza keresztény tanítást, és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható.
A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni.
Sajnos ma még kevés a jól képzett hitvalló pedagógus. Ezért az új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük, milyen feladatokat bízunk rájuk, és mit várunk el tőlük. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket, milyen súllyal kell figyelembe venni.
Az iskola vezetőségére nagy felelősséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár először egyéves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönős megelégedése esetén lehet véglegesíteni. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak.
    Erkölcsi elvárások a diákoktól

A mai magyar társadalom sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Az iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen fogalmazhatók meg. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák.
Legfontosabb elvárások:
    részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban
    tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt
    mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása
    alapos, rendszeres munka
    a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése
    aházirend felelős betartása
Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezeken a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük.
    Erkölcsi ajánlás a szülőknek

Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők közössége igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. (v.ö. C.LC. 796-8OO, Grav. Ed. 2. és 6.) Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közősséget alkotnak, hiszen “a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik.” (Kat. Isk. 53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata.
Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, netegyenek az iskola ellen, hanemerkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák.Iskolával kapcsolatos problémáikataz érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresseazok, mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Pl.: szülői értekezletek, szülői levelek, és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken a programokon aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek.

2.         A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok
A személyiségfejlesztés alapja a FőparancsésJézus „új parancsának” egysége. Ezek a tulajdonságok megerősödnek, ezáltal diákjaink hitüket, véleményüket vállaló, igaz értékrendet képviselő emberekké válnak, akik fogékonyak lesznek a szentre, az igazra, a jóra és a szépre, az igazságra, a jóságra, és a szépségre és szentségre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: “Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni” (Mt 5,14) Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíti a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését.
Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

- A tanulók erkölcsi nevelése
Feladata: Az Isteni és az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Legyen hűséges Istenhez és embertársaihoz.

- A tanulók értelmi nevelése.
Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ és saját hitének megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

- A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása a szaktárgyi órák és szabadidős tevékenységek során.

- A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

- A tanulók akarati nevelése.
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

- A tanulók nemzeti nevelése.
Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

- A tanulók állampolgári nevelése.
Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

- A tanulók munkára nevelése.
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására
és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

- A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
- A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá:
A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. A tanuló hibáit, tévesztéseit mint a tanulási folyamat részétkezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.
Kialakítandó személyiségjegyek:
    A helyes önértékelés
    Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük
    Józan, megfontolt ítélőképesség
    A mások felé való nyitottság, befogadóképesség
    A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében
    A szelídség, az alázat, a türelem
    Alaposság kialakítása
    A mértékletesség
    A bűnbánatra való készség
    A belső csendre, elmélyülésre való igény
    Hűség Istenhez és embertársainkhoz
    Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt
Konkrét tennivalóink tehát, hogy követelményeink meggyőződéssé, a normák rendszere belátássá, a nevelési folyamat eredményeként szokássá, magatartássá alakuljanak tanulóinkban. A személyiségfejlesztés minden pedagógus egységes, következetes, nevelési eljárásokkal végzett szüntelen tevékenysége, mely áthatja az iskola összes tevékenységi területét.

3.      Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A társadalomba beilleszkedő, hasznos tagjává váló embert csak közösségben lehet nevelni. Ezért fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a közösség fejlesztését szolgáló feladatoknak. Az iskolai közösség alapvető egysége az osztály. Az osztály leggyakrabban a tanórán van együtt. A tanulócsoport egészét érintő problémákat az osztályfőnökkel való találkozási alkalmakkor lehet leginkább megbeszélni. Ezek lehetnek aktuális, az osztály egészét érintő problémák, de lehetnek életvezetési, önismereti, egymás megismerését segítő feladatok (erősségeim, gyengéim stb.)
Természetesen nemcsak az osztályfőnök feladata, hanem minden, az osztályban tanító tanáré, hogy segítse a közösség összekovácsolódását, Az iskola azzal válik katolikussá, hogy az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Ennek leghatékonyabb helyszínei a hittan órák. Az osztály kisebb egységeit fejleszti a differenciált vagy csoportmunka. Néhány tanórán (angol, matematika, informatika) az osztály kisebb tanulócsoportokban dolgozik. Így a két csoportban jobban tudnak azonosulni egymással és a hasonló képességű tanulókkal. A gyengébbek számára is több így a sikerélmény esélye. Csoportmunkában több órán is dolgozhatnak a tanulók. Testnevelés órán alkothatnak csapatokat, technika vagy rajzórán alkotóközösségeket, ahol a közös cél érdekében általában ők osztják be egymás között a részfeladatokat.
Tanórán kívül is sok lehetőség van az osztályszintű közösségfejlesztésre.
    osztálykirándulások
    osztálykirándulások szülői kísérettel
    klubdélután.
Fontos, hogy lássák egymást és lássák őket a tanárok „civilben” is, amikor nem köti a közösséget az órai fegyelem szabálya. Ösztönözni kell az iskolában a szabadidő (p1. ebéd utáni szünet) közös játékkal való eltöltését. Katolikus iskolákban lényeges, hogy a tanulók egymást jó példa adásával ösztönözzék a hitélet elmélyítésére. Tekintsék közösségi programnak a szentmisén vagy lelkigyakorlaton való részvételt. Ezt ösztönzi az iskola, valamely egyházi ünnep időszakában (advent, húsvét) a  legtöbbet járó gyerekek ill. osztály megjutalmazásával. Így tehát az egész közösség érdeme a jutalom. Hétfői napokon az egész osztály közössége beszéli meg a vasárnapi szentmisén való részvételt vagy az elmaradás okát.
Tanórán kívüli osztály, illetve iskolaszintű közösségfejlesztés.
    1 —2. évfolyamokban iskolaotthon működik kötelezően
    3. osztálytól napközis foglalkozást, tanulószobai lehetőséget biztosítunk
    sportvetélkedők (osztályonként foci, röplabda,)
    zarándoklat
    akadályversenyek (Szent Imre-nap, sportnap)
    Szent Imre-bál
    farsang
    karácsony
    temetőtakarítás
    diákközgyűlés
    nyári táborok
    túraszakkör
    színjátszó szakkör 
    angol szakkör
    sportszakkörök
    képzőművészeti foglalkozások
-    szellemi vetélkedők
-    angol délután
-    családi sportnap
Különböző szaktárgyi versenyeken egymás teljesítményéért izgulhatnak a gyermekek. Minden évben rendezünk iskolai háziversenyeket az elméleti és készségtárgyakból.
Rendszeresen részt veszünk az egyházmegyei ill. területi versenyeken, kórustalálkozókon, rajzpályázatokon, ahol fokozottan érzik a tanulók az iskolai közösséghez való tartozást.
Végezetül nem feledkezhetünk meg a pedagógus közösség példamutató értékéről sem. Ezt a tanulók az egységes követelmény- és értékelési rendszer létrehozásáról és annak betartásáról mérhetik le. Kívánatos, hogy a pedagógusok is minél nagyobb számban részt vegyenek a közösségi programokon (szentmise, zarándoklat, tábor stb.). Iskolánkban a pedagógus közösség kapcsolatának mélyítésére évente kétszer tantestületi kirándulás, évindításként kétnapos lelki felkészülést szervezünk.

4.    A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
A tanítási órán végzett tevékenységek
. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók életkori sajátosságait, előzetes tudását, korábbi mérési-, értékelési eredményeit, motiválását, a  tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A tanuló hibáit, tévesztéseit mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Törekszik, hogy munkája során módszertani sokszínűséget mutasson.
    A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet végig fenn is tartsuk.
    A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Előzetes tervezés után vezetjük le a tanítási órákat, de szükség esetén a tervezettől képesek vagyunk rugalmasan eltérni a tanulás eredményessége érdekében.
    Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így — elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél-a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
    A tanulásszervezés folyamatánál figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit, lelki és fizikai állapotát.
    Törekszünk arra, hogy minden tanítási órán kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnak a keresztény értékrend elmélyítésére, a harmónia, a biztonságos, elfogadó légkör megteremtésére.
A tanítási órán kívüli tevékenységek
Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyományai
Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek:
    A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum).
    Napi ima: a tanítás kezdetén a tanulók az  első órát tanító pedagógussal közösen imádkoznak.
    Havonta egyszer a tanítás előtt közös mise az iskola minden diákjának és dolgozójának.
    Katolikus diákok számára minden hétfőn reggel 1/2 8 és 8 óra között kötelező lelkigyakorlat a templomban, református diákok számára ugyanezen lelki gyakorlat kedden reggel a református gyülekezeti házban.
    Nagy egyházi ünnepek előtt, vagy legalább kéthavonta egyszer gyónási lehetőséget biztosítunk katolikus diákjaink számára.  Húsvéti időszakban minden osztály részt vesz a pénteki keresztúti áhítatosságon.
    Alkalmanként a szülői értekezleten a hitoktató szól a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról. nevelési elvekről.
    Az egyházi kiadású könyvek vásárlásával próbáljuk az iskola könyvtárát bővíteni.
    Az osztályfőnöki órák tartása a katolikus kerettanterv szerint történik.
    A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát és stabilitást adnak.
Ünnepeink
A tanév jeles napjai
    VENI SANCTE
    TE DEUM
    lelki napok, lelki gyakorlatok, gyónási alkalmak
    Az iskola névadójának Szent Imrének névnapja köré csoportosuló iskolai rendezvények (Szent Imre-nap, iskolabál, évente egyszeri alkalommal diákközgyűlés)
    Farsang
    Madarak-fák napjának szabadtéri megünneplése (akadályverseny stb.)
    Anyák napja
    Ballagás
Egyházi ünnepek:
     őszi, tavaszi zarándoklat szentmiséje
     közös roráté
     Hamvazószerda
     Úr Napja

Állami ünnepek:
    okt. 6. Az aradi vértanúk
    okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc
    márc. 15. az 1848-as forradalom és szabadságharc
Az ünneplés módjai:
    megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten)
    iskolai ünnepély
    hangverseny - színdarab
    tanítási szünet: - kirándulás
    vetélkedők (szellemi, sport)
    részvétel városi ünnepségen
Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet, milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megülésének módja évente változhat.

A hagyományteremtés egyéb lehetőségei gazdagítják az iskola életét:
    hittanverseny
    tanulmányi versenyek
    dekorációs és tisztasági verseny
    kiállítás a tanulók munkáiból
    művészeti est
    sportversenyek
    természetjárás
    irodalmi színpad 
    énekkar
lskolaotthon, napköziotthon, egész napos iskola, tanulószoba
Az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-2. évfolyamon iskolaotthon vagy a tanítópárok döntése alapján egésznapos iskola, a 3-4. évfolyamon napköziotthon, 5-8. osztályig tanulószoba működik.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik:
 -  1-2. osztályban heti két óra
 -  3-4. osztályban heti egy óra
 -  5-8.osztályban évfolyamonként 2 óra felzárkóztató foglalkozást szervezünk.
A tehetséggondozó különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról- a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt, tanévnyitó értekezleten a tantárgyfelosztás elfogadásakor. A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Iskolai sportkör
Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók
Atehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik.
Megrendezésre kerülnek:
    egyházmegyei tanulmányi és sportversenyek
    környező iskolák, intézmények által meghirdetett tanulmányi, művészeti versenyek
    házi versenyek
    osztályok közötti sportversenyek stb.
Tanulmányi kirándulások
Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente 1 alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük. Évente egy alkalommal ingyenes tanulmányi kirándulást szervezünk azoknak a diákoknak, akik rendszeresen látogatják a vasárnapi szentmisét.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon a csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha költségekkel is jár- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük.
Szabadidős foglalkozások
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programot szervez.(túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb.) A szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük.
Iskolai könyvtár
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (p1. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók — tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják.

5.    A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat és a tanórán kívüli tevékenységek megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást.
a)    A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
b)    A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
c)    Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

A csoportbontások szervezésének elvei:

Iskolánk az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása érdekében csoportbontást szervez - szervezhet az alábbi területeken:
-    informatika 1-8. osztályig
-    angol 5-8. osztályig
-    magyar nyelv és irodalom 7-8. osztály
-    matematika 1-8. osztályig
-    testnevelés
A csoportbontás feltétele, hogy a fenntartó az adott tanév szervezésénél a tervezett tantárgyfelosztásban a csoportok számát elfogadja és engedélyezi.

6.    Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

- Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
•    a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
•    tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
•    a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
•    a táplálkozás,
•    az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
•    a családi és kortárskapcsolatok,
•    a környezet védelme,
•    az aktív életmód, a sport,
•    a személyes higiénia,
•    az elsősegélynyújtás alapismeretei,
•    a szexuális fejlődés területén.

- Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

- Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
-    a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:
•    testnevelés órák;
•    játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;
•    az iskolai sportkör foglalkozásai;
•    tömegsport foglalkozások;
•    úszásoktatás;

-  A helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia tantárgyak tananyagai

- Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

- Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

- Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- Szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; elsősegélynyújtás, túra);

-  Minden hónapban egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

-  Minden évben családi sportnap szervezése

- Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy-egy alkalommal minden évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

- A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább kétszer fogászati, és az SZMSZ-ben szabályozott általános szűrővizsgálatokon kell részt venniük.)

7.. Azelsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

- Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
o    ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
o    ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
o    ismerjék fel a vészhelyzeteket;
o    tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
o    sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
o    ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
o    sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

- Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
-    a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegélynyújtási alapismeretek területén;
-    a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
-    a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

- Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében
-    az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel:
-    tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

- Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
-    a helyi tantervben szereplő biológia, kémia, fizika, testnevelés, természetismeret tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek.

- Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

8.  Az iskola környezeti nevelési programja
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
-    a környezet fogalmával
-    a földi rendszer egységével
-    a környezetszennyezés formáival és hatásaival
-    a környezetvédelem lehetőségeivel
-    lakóhelyünk természeti értékeivel
-    lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival
kapcsolatosan.
A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata.
Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
-    a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz, testnevelés tantárgyak tananyagai
-    az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek
A környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
-    minden  hónapban meghirdetett gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;
-    évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó nap szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;
9.     A pedagógusok helyi intézményi feladatai
A pedagógusok alapvető feladatai
•    A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
•    Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
•    Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
•    Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
•    A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
•    Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
•    Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
•    A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
•    A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
•    Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
•    A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás, kommunikáció
•    Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
•    A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
•    Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
•    A tanórák logikus, a céloknak megfelelő felépítése, a differenciálás elvének alkalmazása 
•    Az óratervek elkészítésekor a tananyag és az előzmények mellett további speciális célok figyelembe vétele (mint pl. a lemaradók felzárkóztatása, vagy az IKT-kompetenciák fejlesztése, a kommunikáció, együttműködés fejlesztése. )
•    A tervezésben és a megvalósításban a tanulócsoport IKT-ismereteinek, és otthoni IKT használati lehetőségeinek megfelelően használja a digitális és multimédiás eszközöket.
•    Ismeretei bővítése során megismerkedik új digitális módszerekkel, tananyagokkal.
•    Nyitott az online szakmai együttműködésre.
•    A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
•    Változatos, az új tanítási munkaformákat figyelembe vevő módszere, szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.
•    Rendszeresen részt vesz szakmai továbbképzéseken, pedagógiai gyakorlatának fejlesztése érdekében.
•    Munkája során törekszik a fejlődésre, amelynek alapját önértékelése és a partnerek visszajelzései képezik Önmagáról alkotott képe a valóságot tükrözi.
•    Olyan környezetet teremt, amelyben a személyiség a legteljesebben fejleszthető.
•    A következő időszak tervezése előtt  munkájának erősségeit és gyengeségeinek feltárása.
•    A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
•    Törekedjen a tanulók életkorának megfelelő szókészlet és beszédsebesség alkalmazására.
•    Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztésalapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.
•    A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
•    Nevelő-oktató munkája során ügyel a tanterem rendezettségére, tisztaságára, dekorációjára, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.
•    Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
•    Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon, amely során igyekszik olyan feladathelyzeteket teremteni, ahol a tanár-diák, diák-diák közötti kommunikáció és együttműködés is megvalósul.
•    Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.
•    A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
•    Pedagógiai tevékenységét a helyi tanterv értékelési rendszere alapján folyamatosan ellenőrzi, értékeli, s az eredmények alapján javítja, fejleszti pedagógiai munkáját.
•    A tematikus egységek megvalósulása után a tapasztalatait további tervezése során felhasználja.
•    A taneszközöket az adott feladatoknak, az osztályok összetételének megfelelően használja, mind ahagyományos, mind a digitális anyagok értékeit szemelőtt tartja.
•    Törekszik arra,  az új fogalmakat a tartalmuk megőrzésével, de a tanulók életkorának, előzetes ismereteinek megfelelő
•    szó- és eszközhasználat segítségével adja át.
•    A tantárgyi koncentráció már a tervezőmunkájába beépül. Igyekszik a tanórai szituációkat kihasználni a tantárgyi kapcsolódások erősítésére.
•    Iskolán kívüli szakmai csoportokkal aktívan együttműködik
•   

A tehetséges tanulók gondozása
•    Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
•    Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
•    Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
•    A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
•    A tehetséges tanulók részvételének biztosításaés felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
•    Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
•    A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
•    A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
•    A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
•    Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
•    Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
•    Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
•    Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
•    A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
•    Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
•    Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
•    Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

A munkaköri kötelességek teljesítése.
•    Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
•    Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
•    Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
•    Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
•    Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
•    Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
•    Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
•    Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
•    Továbbképzéseken való részvétel.
•    A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
•    Folyamatos önképzéssel meglévő ismereteit bővíti, a korszerű módszerek megismerésére és alkalmazásáranyitott, folyamatosan követi a tartalmi szabályozók
változásait.
Aktívan részt vesz pályázatok összeállításában, bekapcsolódik azok eredményes megvalósításába.

Az iskolai munka feltételeinek javítása
•    Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
•    Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
•    Az iskolai alapítvány működésének segítése.
•    Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
•    Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
•    Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
•    Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
•    Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
•    Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében
•    A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
•    Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
•    Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete
•    A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
•    Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
•    Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
•    Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
•    Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
•    A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
•    Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása
•    Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
•    Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
•    A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolatkialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
•    A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
•    Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
•    Az E-napóló bevezetését követően feladata az elektronikus napló naprakész vezetése a szülők folyamatos tájékoztatása érdekében.
•    Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
•    Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégáksegítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

10 .        Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

•    Megfelelő magaviseletű; az iskolai munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
•    Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
•    Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
•    Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
•    Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
•    Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
•    Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
•    Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
•    Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
•    Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
•    A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
•    Figyelemmel kíséri a tanulók hitéleti tevékenységét, vezeti a miselátogatási lapot.
•    Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
•    Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
•    A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
•    Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
•    A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
•    Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
•    Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
•    Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
•    Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
•    Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
•    Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
•    Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
•    Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
•    Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
•    A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
•    Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
•    A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
•    Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
•    A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
•    Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).
•    Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
•    Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
•    Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
•    Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
•    Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
•    Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
•    Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

11. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
-  Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

-     Munkánk során kiemelten kezeljük
-    a sajátos nevelési igényű
-    a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
-    a kiemelten tehetséges
-    a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése
Az iskolánkba kerülő tanulók előképzettségében a megszerzett ismeretek, készségek terén jelentős különbségek mutatkoznak. A sokszor többéves lemaradással induló gyerekek speciális felzárkóztató- kompenzáló programok nélkül reménytelenül lemaradnának már az iskolai pályafutásuk első évében, így további iskolai életüket folyamatosan kudarcok kísérnék.
A szociális és kulturális hátrányokkal küzdő tanulók körében gyakran alakul ki tanulási nehézség, erre épülve pedig magatartászavar. Más esetben a magatartási, beilleszkedési zavar is eredményezhet tanulási kudarcot.
A lemaradás oka lehet:
    iskolaéretlenség
    ingerszegény otthoni környezet miatti kulturális hátrány
    családi problémák, otthoni konfliktusok
    szellemi és részben fizikai fogyatékosság
    lelki tényezők, pszichés zavarok
Iskolánkban kiemelt feladatnak tekintjük a lemaradó tanulók megkülönböztetett támogatását, az iskolai kudarcok csökkentését, kezelését. Igen fontos tényező a tanulási és magatartási zavarok prevenciója. Ha sikerül a fejletlen, összerendezetlen részképességeket időben fejleszteni, akkor a tanulási nehézség, zavar esélye jelentős mértékben csökken. Már óvodás kortól elvárható a gondolkodás, a beszéd és a mozgás megfelelő fejlesztése. Az óvónők lelkiismereti kötelessége lenne problémák észlelése esetén a gyermek megfelelő szakemberhez küldése. Szintén az ő feladatuk, hogy az iskola éretlen gyermekeket visszatartsák. Ezt elősegítheti a óvodákkal kialakított jó kapcsolat, kommunikáció. A segítségadásban a legelső feladat az okok felderítése, a pontos diagnosztizálás és az egyénre szabott fejlesztési stratégia kidolgozása.
A felmérés és segítség lépései a következők:
    első évfolyamba lépés előtt családlátogatás
    gyermekek szűrése (logopédia, dyslexia, dysgráfia, dyskalkulia)
    osztályfőnökök javaslatára iskolapszichológusi felmérés, szűrés, s ha szükséges
    szakértői vizsgálat kérése
    előzőek javaslata alapján egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált foglalkozások
    személyes törődés, beszélgetések (főleg ha magatartászavar is társul a tanulási kudarchoz)
    a tanulási zavart enyhítő kiscsoportos fejlesztő foglalkozások (tanóráról kiemelve ill. tanórán kívüli időben)
    tanítási időn túli korrepetálások
    napközi otthon, tanulószobai ellátás biztosítása (a délutáni napköziben játéktanulás a délelőtti tananyagra alapozva, közös tevékenységek- rajzolás, játék- közben felfigyelhetünk a problémákra, feszültségekre)
    jutalmazási eljárások folyamán a relatív jó teljesítmény, a javulás figyelembevétele
    az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata-rendszeres délutáni elfoglaltság tananyagtól és szabadidőtől függően
    a továbbtanulás irányítása, segítése- lehetőségek ismertetése, előadások szervezése a témával kapcsolatban, az osztályfőnök egyéni elbeszélgetése a szülőkkel és a gyerekekkel, helyes önértékelés, önismeret elősegítése, reális célok kitűzésének segítése

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése
Nevelőtestületünk fontosnak tartja a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló gátjává válhat saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is.
Az elérendő cél:
a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.
A fejlesztés színterei:
az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok.
Iskolánk feladata:
1) Családlátogatással a gyermek családi hátterének megismerése.
2) A tanuló személyiségének megismerése, jó személyes kapcsolat kialakítása.
3) Szükséges esetekben szakemberek megkeresése (pszichológus, gyermekvédelmi szolgálat, logopédus, gyermekorvos), a fejlesztő módszerek megbeszélése.
4) A fejlesztő módszerek egységes alkalmazása a gyermeket tanító pedagógusok körében.
5) A fejlesztési lehetőségek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.
6) A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése, az alábbiak közül a gyermek számára legmegfelelőbb módszerekkel:
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
• fejlesztő foglalkozások
• napköziotthon
• tanulószoba
• korrepetálás
A fent felsoroltak alkalmazása közben fontosnak tartjuk, hogy a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktus kezelői képességét fejlesszük.
A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése
A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Mindehhez szükséges a magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma-megoldási technikák megismertetése, igazi műveltség-élményhez juttatása. Elsősorban a szaktanár és az osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:
I. Tanórák
1.) Differenciálás
2.) A jó képességű tanulók lehetőség szerint minél több tantárgyat tanuljanak szintjüknek megfelelő csoportban. (informatika, matematika, angol)
II. Tanórán kívüli foglalkozások
1. Tehetséggondozó szakköröket szervezünk igény szerint, az órakeret lehetőségeihez mérten. 2. Rendszeres háziversenyeken biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. Ösztönözzük és felkészítjük tanulóinkat az egyházmegyei versenyeken való részvételre. Ösztönözzük az országos és az egyházmegyei levelező versenyeken való részvételt. Az iskola anyagi támogatást is nyújt ezek nevezési díjának kifizetéséhez.
3. Az iskolai és a városi könyvtár segítséget nyújt tanulóink felkészítéséhez.
4. Az iskolai rajz-szakkör az igényeknek megfelelően több csoportban működik. Pályamunkáikkal szép eredményeket érnek el a meghirdetett pályázatokon.
5. Fontosnak tartjuk, hogy az évfolyamokon tanultakhoz kapcsolódó vizuális és színházi élményekhez juttassuk tanulóinkat. Ennek érdekében rendszeresen szervezünk csoportokat azokra a helyekre, ahol ilyen élményekkel gazdagodhatnak.
6. Iskolánkban színjátszószakköri foglalkozásokat is szervezünk. A foglalkozáson tanultakat a diákok egy kulturális nap keretében mutatják be. Ez a nap teret biztosít képzőművészeti munkák bemutatására is. Az előadások között iskolánk néptáncosai adnak ízelítőt tudásukból.
8. Az érintetlen természettel való foglalkozást s vele együtt a természetre való rácsodálkozást a természetjáró szakkör teremti meg.
9. A tehetséges diákjaink könyvjutalomban részesülnek, melyet a Gulyás Alapítványban rendelkezésünkre álló összegből vásárolunk meg.
A hátrányok enyhítése
Az iskolába kerülő gyerekekhez, a beiratkozás után, az első osztály megkezdése előtt az elsős tanító nénik családlátogatásra mennek.
Ennek több célja is van:
    Ne az első tanítási nap lássa a gyermek először a tanító nénit, vagyis ne idegenként, hanem jó ismerősként találkozzanak már az első napon. (Talán ennek köszönhető, hogy szinte egyáltalán nincs „sírós” gyermekünk az első osztályokban.)
    Nagyon fontos, hogy ilyenkor a pedagógus fel tudja mérni a család szociális, anyagi, lelki helyzetét, és ennek megfelelően tudjuk a gyerekeket kezelni már az első naptól kezdve.
    A szülők közlékenyebbek egy ilyen „intimebb” helyzetben, könnyebben beavatják a pedagógusokat a gyerekkel kapcsolatos várható problémákba, könnyebben beszélnek önmagukról, a családról.
    Ha hátrányos szociális körülményeket észlelünk, ilyenkor vázoljuk fel a szülőknek, hogy milyen anyagi segítséget kérhetnek az iskolától, illetve az önkormányzattól (étkezési hozzájárulás, tankönyvsegély, egyszeri gyermeknevelési támogatás, kiegészítő családi pótlék, stb.)
    Tájékoztatjuk az iskolában és az önkormányzatban gyermekvédelemmel foglalkozó kollégák személyéről.
    Az iskolai segélyek és támogatások odaítéléséről — az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató a gyermekvédelemmel foglalkozó kolléga minden esetben egyedi elbírálást alkalmaznak, a lehető legalaposabban megvizsgálva a körülményeket.
    Az iskola vezetése rendszeresen figyelemmel kíséri azon pályázati lehetőségeket, amelyeken a szociális hátránnyal küzdő gyermekek és családok számára lehet támogatást nyerni.
    Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn az önkormányzat gyámügyi hivatalával és Családsegítő Irodával.
    A kulturális hátrányok enyhítésére különböző programokat szervezünk.(színház, mozi, múzeumlátogatás, túra-szakkör, stb.)
    Szorgalmazzuk a gyermekek körében, hogy éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, melyeket intézményünk biztosítani tud, (könyvtár, multimédiák használata.)
    Azok a tanulók, akik valamilyen részképesség-zavar miatt nem képesek egyes tantárgyak követelményeit teljesíteni felmentést kaphatnak e tárgyak osztályozása alól.
    Az első két évben az oktatás iskolaotthonos formában zajlik, harmadik osztálytól igénybe vehető a napközi illetve tanulószobai szolgáltatásunk. Délutánonként fejlesztő, felzárkóztató foglalkoztatásokat tartunk.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A családok életének kedvezőtlen alakulásában leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerülnek. A családok egy része nem tudja, vagy nem akarja elsődleges nevelési szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel szembenézni, és minden segítséget megadni a gyermek számára, de képtelen a családi nevelés hiányosságait teljesen pótolni. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg maradandó lesz tanítványaink számára. Megvédi őket az alkoholizmustól, kábítószertől és egyéb erkölcsi veszélyektől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők élete negatív példa a gyermek előtt. Ezekre a hiányosságokra gyakran csak később derül fény, mikor a tanuló rendhagyó viselkedése és megnyilatkozásai jeleznek. A hátrányos és veszélyeztetett tanulók száma egyre nő. Iskolánkban ezért minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, és megszüntetésében. A feladatok közül a hangsúlyt a megelőzésre helyezzük. Az 1. és 5. évfolyamokban az osztályfőnökök végiglátogatják a családokat. Felmérik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat. A segítségre szoruló gyerekek családjaival folyamatos kapcsolatot tartanak fenn. A gyermekvédelmi felelőssel együttműködve kiaknázzák a segítségnyújtás lehetőségeit. A családlátogatásokat szükség szerint megismétlik a többi évfolyamon is- ha szükséges- tanév folyamán is. A hátrányos helyzetben lévő gyermekekről feljegyzést készítenek, mellyel segítik a gyermekvédelmi felelős megelőző tevékenységét. Az osztályfőnök kötelessége a tanulók veszélyeztetettségéről minden esetben haladéktalanul tájékoztatni a gyermekvédelmi felelőst vagy az iskola igazgatóját. A gyermekvédelmi tevékenység az osztályfőnökök munkájára támaszkodva átfogja az iskola egész életét annak érdekében, hogy idejében megtegyük a védő- óvó intézkedéseket a rászorulók érdekében.
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkát a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Irányítja gyermekvédelmi tevékenységünk legfontosabb feladatait:
- A gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése
- A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és kívül.
A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.
- A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkeztetés, stb.)
 - Segélykérelmek támogatása, és ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális helyzetétől függően.
- Az iskola súlyos rászorultság esetén saját forrásból is támogatást nyújt
A gyermekvédelmi felelős közreműködik:
- a tanulók problémáinak feltárásában
- a problémák okainak megkeresésében
- a problémák megoldásában
- szükség esetén jelzi a problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek
A gyermekvédelmi felelős a tanulók fejlődését károsító veszélyeztetettség esetén a veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében személyes kapcsolatot tart az iskola pszichológusával, az egyházakkal, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekorvossal, a védőnőkkel, a polgármesteri hivatallal és más jelzőrendszeri tagokkal.

12 .A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvétele, jogai gyakorlásának rendje
1.    A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákközgyűlés működik, melyet évente egyszer - a Szent Imre Naphoz kötődően- hív össze az intézmény igazgatója és tájékoztatja a diákokat az iskola életével kapcsolatos kérdésekről.
2.    A magasabb jogszabályok alapján a diákközgyűlés véleményét ki kell kérni:
-    az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
-    a házirend elfogadása előtt.
3.    A diákközgyűlést az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a munkájukat segítő pedagógus képviseli.

13.  A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

A diákok az iskola programjairól, az aktuális rájuk vonatkozó feladatokról alapvetően az osztályfőnököktől értesülnek. Az igazgató évente egyszer a Szent Imre-naphoz kötődő diákközgyűlésen tájékoztatja a tanulóifjúságot az iskola életével kapcsolatos kérdésekről. A szülők tájékoztatása a gyermekek tanulmányi előmeneteléről folyamatosan történik, elsősorban a tájékoztató füzetek használatán keresztül. Szóbeli tájékoztatást kaphatnak a szülők gyermekük tanulmányi munkájáról, szorgalmáról, magaviseletéről a fogadóórákon, szülői értekezleteken, családlátogatások alkalmával. A szülők bevonása az iskola fontosabb döntéseibe az SZMK-n keresztül történik.

Egyéni megbeszélések
Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.
Családlátogatás:
A 8 év alatt kétszer, első osztályba és ötödik osztályba lépéskor. Azonban ez az eszköz bármikor igénybe vehető, ha az osztályfőnök, vagy valamelyik szaktanár úgy látja, hogy szükséges.

Szülői értekezlet:

Tanévenként kétszer kötelező, év kezdetekor és félévkor. Ezen kívül osztályfőnöki, szülői vagy igazgatói javaslatra bármikor összehívható.
Az osztályfőnök kötelessége, hogy beszámoljon az igazgatónak a szülői értekezleten elhangzott fontosabb kérdésekről.
Feladata:
- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
- a szülők tájékoztatása
-    az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
-    az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
-    a helyi tanterv követelményeiről,
-    az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
-    saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
-    a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
-    az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
-    a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
- A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
- A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez fordulhatnak.

Fogadóóra:

Évente kétszer kötelezően tartandó, első félévben egyszer, illetve a második félévben egyszer. Fogadóóra tartását az igazgató rendelheti el, melyen minden az iskolában tanító tanárnak (óraadónak is) kötelező a részvétel. Ha a szülők olyan iskolával kapcsolatos problémát vetnek fel, melyről az igazgatónak tudnia kell, akkor a tanár kötelessége az igazgató tájékoztatása. A szülők szaktárgyakkal kapcsolatos problémákat az egyéni fogadóórák keretében, gmail-rendszerben történő előzetes bejelentkezést követően személyesen beszélhetik meg a szaktanárokkal.

 Nyílt tanítási nap:

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

- A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

- A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
- Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.
- A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-    az iskola honlapján
-    az iskola fenntartójánál
-    az iskola irattárában
-    az iskola könyvtárában
-    az iskola nevelői szobájában
-    az iskola igazgatójánál
-    az iskola igazgatóhelyettesénél

14 . Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei
- Iskolánknak törvény által előírt beiskolázási kötelezettsége nincs. Tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján jön létre. A felvételről vagy átvételről – a leendő osztályfőnök véleményének meghallgatása után - az iskola igazgatója dönt.
- A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke nyilatkozat útján elfogadják az iskola lelkiségét, nevelési elveit, házirendjét és pedagógiai programját, a vallásos nevelésben együttműködnek, lehetővé teszik a gyermek részvételét a vasárnapi misén / istentiszteleten/, az iskola által meghirdetett vallási ünnepeken.
- Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
- Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozás időpontját az igazgató határozza meg a törvényes keretek között, figyelembe véve a települési Önkormányzat által kijelölt beiratkozási időpontokat.
-  Tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, de a létesítmény helyiségeinek használata, a szociális támogatások igénybevételének feltétele az első tanév megkezdése.
- A jelentkezés elutasításáról az igazgató a szülőt (gondviselőt) írásban értesíti a jelentkezést követő hét napon belül.
H E L Y I   T A N T E R V

1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV,
AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK
ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)

1.    Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervre épülő Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet helyi tantervi ajánlására épül.
2.    Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott, a KPSZTI ajánlott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

3    A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az óratervben a választható  tantárgyakhoz felsorolt tanórák óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson, valamint figyelembe vettük iskolánk hagyományrendszerét, melyben az informatikai ismeretek és az idegen nyelv- angol nyelv tanítás nagy hangsúllyal szerepel.
4    Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja.

5.    Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

6.     A mindennapos testnevelés heti 5 órájából 3 óra testnevelés óra, a 4. óra néptánc, az
        5. óra iskolai vagy iskolán kívüli szakosztályokban igazolt sporttevékenység.
        Ebből az iskolában szervezett:
                                                   atlétika
                                                   asztalitenisz
                                                   kézilabda
                          röplabda

3.    A tantárgyak elsajátítandó tananyagai évfolyamonkénti bontásban, témakörök és a feldolgozáshoz, elsajátíttatáshoz szükséges óraszámok feltüntetésével a pedagógiai program tantárgyi mellékleteit képezik.

 1–4. évfolyam óraterve
Kötelező tanítási órák    1. évf.    2. évf.    3. évf.    4. évf.
Magyar nyelv és irodalom    7    7    6    6
Idegen nyelvek                   2
Matematika    4    4    4    4
Hittan    1    1    1    1
Környezetismeret    1    1    1    1
Ének-zene    2    2    2    2
Vizuális kultúra    2    2    2    2
Életvitel és gyakorlat     1    1    1    1
Testnevelés és sport    3    3    3    3
Néptánc-népismeret    1    1    1    1
Összesen     22    22    21    23
Választható tantárgy           
Informatika    1    1    1    1
Angol nyelv    1    1    1   
Magyar nyelv és irodalom            1    1
Környezetismeret                 1
Kötelező és választható órák száma összesen    24    24    24    26
Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)     1    1    1    1
Órák száma összesen    25    25    25    27

5-8 évfolyam óraterve

     5. évfolyam    6. évfolyam    7. évfolyam    8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom    4    4    3    3    4    4
Angol nyelv    3    3    3    3    3    3
Matematika    4    3    3    3    3    3
Hittan    1    1    1    1    1    1
Történelem és állampolgári ismeretek    2    2    2    2    2    2
Természetismeret    2    2               
Fizika            1,5    1,5    1,5    1,5
Kémia            1,5    1,5    1,5    1,5
Biológia-egészségtan            1,5    1,5    1,5    1,5
Földrajz            1,5    1,5    1,5    1,5
Ének-zene    1    1    1    1    1    1
Dráma-tánc    1                   
Vizuális kultúra    1    1    1    1    1    1
Informatika        1    1    1    1    1
Technika, életvitel és gyakorlat    1    1    1    1       
Testnevelés és sport    3    3    3    3    3    3
Néptánc    1    1    1    1    1    1
Osztályfőnöki    1    1    1    1    1    1
Kötelező tanítási órák száma összesen   
25   
24   
27   
27   
27   
27
Választható tantárgy
Angol nyelv    1    1    1        1   
Informatika    1                   
Magyar nyelv és irodalom        1    1    1,5        0,5
Matematika        1    1    1,5    1    1,5
Vizuális kultúra                    1    1
Kötelező és választható órák száma    27    27    30    30    30    30
Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)   

1   

1   

1   

1   

1   

1
Órák száma összesen    28    28    31    31    31    31

2. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

1.    Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2.    A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a néptánc, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.Az iskolai testneveléshez iskolai emblémával ellátott pólót hordanak a gyerekek. Néptánchoz formaruha nincs, de a szülő kötelessége gyermekét ellátni az adott órához szükséges felszereléssel, és az időjárásnak megfelelő szabadtéri ruházattal. Az egyéb szükséges taneszközökről a szülők nyomtatott formában elkészített listát kapnak. Ezeknek a tanszereknek megvételéről tanévkezdésig a szülők gondoskodnak.

3.    Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) a könyvtárossal egyeztetve határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A választásnál figyelembe veszik intézményünk szellemiségét, és elveinknek, céljainknak leginkább megfelelő segédleteket alkalmazzák.

4.    A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

5.    A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
•    A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
•    Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
•    A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

6.    Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják, ezzel is csökkentve a szülők terheit.

3.     A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
1.    Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
2     A mindennapos testnevelés heti 5 órájából:
        -     3 óra  testnevelés óra
        -     4. óra néptánc óra
  -     5. óra iskolai vagy iskolán kívüli szakosztályokban igazolt sporttevékenység.
    Ebből az iskolában szervezett:
                                                   atlétika
                                                   asztalitenisz
                                                   kézilabda
                          röplabda
                    tollas

4.     A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése
Az iskolai beszámoltatás
Az ismeretek számonkérésének követelményei
A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.
Az ellenőrzés, értékelés formái
A szaktanárok az órákon rendszeresen ellenőrzik és értékelik a tanulók felkészülését és előrehaladását, ehhez speciális kompetenciáit mérő eszközöket készítenek.
Ellenőrzési formák:
SZÓBELI
• beszélgetés
• összefüggő felelet
• kiselőadás stb.
ÍRÁSBELI
(1) Az elméleti jellegű tantárgyak írásbeli beszámoltatásának formái:
•    az előzetes ismereteket és készségeket felmérő
•    a tanítás folyamatába illesztett, a tanítás pillanatnyi eredményességét felmérő
•    a témakör lezárása után íratott, összegző jellegű - egész órás - számonkérések.
(2) A központilag végzett kompetenciamérések, OKÉV mérés eredményét nem számítjuk be a tanulók értékelésénél.
(3) Ha a feladatsor nem kifejezetten ismeretfelmérő típusú, akkor lehetőség szerint tartalmaznia kell gondolkodásra serkentő, problémamegoldást igénylő feladatokat is.
(4) A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztály legfeljebb két témazáró vagy év végi felmérő dolgozatot írhat. Az ilyen dolgozatok tervezett idejét a tanulókkal is közölni kell.
(5) A tanulás pillanatnyi eredményességét felmérő írásbeli felmérés csoportosan vagy egyénileg előzetes bejelentés és napi korlátozás nélkül is íratható. Az ilyen dolgozatok egyetlen, jól körülhatárolt és szűken meghatározott ismeretkört, vagy készséget mérhetnek a tanóra kisebb részében.
(6) Az összegző dolgozatokat az iskola – ill. az azt megírató pedagógus - egy évig őrzi, azt a szülő kérésre bármikor megnézheti.
(7) Az írásos beszámoltatások tartalma csak a helyi tantervben megfogalmazott ismeretanyag, készség felmérése lehet. Lehetőséget kell adniuk a minimális követelményt elsajátító tanulók számára az elégséges érdemjegy elérésére, ugyanakkor ismeretanyagában és készségfelméréseiben kellően differenciáló jellegűnek kell lenniük.
GYAKORLATI
• munkadarab, rajz
• gyűjtőmunka
• sportteljesítmény stb.
Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
A kapott érdemjegyek minden esetben beírásra kerülnek az ellenőrzőbe. A tanuló a jegyeket és az egyéb bejegyzéseket hetente aláíratja a szülővel. Az ellenőrző könyvet az osztályfőnök is rendszeresen (legalább kéthavonta) ellenőrzi.
Az értékelés módjai
1. Az első évfolyamon negyedévkor, félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor — szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló
* kiválóan teljesített, vagy
* jól teljesített, vagy
* megfelelően teljesített, vagy
* gyengén teljesített

A tanév közbeni mérhető teljesítmények értékelése %-os formában támasztja alá a félév végi illetve év végi minősítést. Ennek konkrét adatai a következők:
Kiválóan megfelelt 93% - 100%
Jól megfelelt 92% - 81%
Megfelelt 80%-61%
Gyengén teljesített 60%-os teljesítmény alatt.

2. Az első évfolyamrólkiállított bizonyítványok “Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, az évfolyamismétlésre vonatkozó esetleges szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket.
3. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.
4. A második évfolyam első félévében szöveges minősítési rendszer, év végétől a felső tagozatban használt osztályozási rendszer érvényesül, kivéve a hittan, angol, informatika tantárgyakat, melyeket a
- kiváló
- jól megfelelt
- megfelelt
- gyenge minősítéssel értékeljük.
5. Harmadik évfolyamon félévkor és év végén is osztályzatokkal értékeljük a tanulókat, kivéve a hittan, informatika, angol tantárgyakat, melyeket ebben az osztályban még szövegesen értékelünk, a második évfolyam év végi értékeléséhez hasonlóan.
6.Iskolaváltáskor a szöveges értékelés osztályzatokra váltásának szempontjai a következők:
 - Kiváló= 5= K
 - Jól megfelelt= 4= JM
 - Megfelelt= 3= M
 - Gyenge= 2= GY
7. 4-8. évfolyamokon a tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén osztályzatok fejezik ki. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Kialakításukhoz legkevesebb 5 érdemjegy szükséges. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe legyen. Évfolyamonként a párhuzamos osztályok legalább két alkalommal azonos témazáró felmérést írnak, s ezek közül az egyik minden esetben külső mérőeszköznek kell lennie. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni.
Az osztályzat (érdemjegy) akkor
ü
A tanulói értékelés fajtái
- Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása.
- Diagnosztikus és formatív értékelés: az alapkészségek mélységének megismerése, a kővetkező időszak fejlesztési feladatainak megtervezése.
- Summatív értékelés: A negyedik évfolyam végén alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához. (p1. angol és informatikai csoportbontások). Hatodik évfolyam végén a magyar és matematika felmérések képezhetik alapját a matematika és magyar nyelv és irodalom 7. osztályos képesség szerinti csoportbontásához.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tanuló iskolánk magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előirt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. –
Az első évfolyamban a tanév végén a tanuló csak akkor léphet második osztályba, ha a tanulmányi követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesíti, iskolalátogatási igazolást kap az első évfolyam tankötelezettségi teljesítésének igazolásaképpen. A tanító döntését az év végi felmérések eredményével támasztja alá. 250 óra hiányzás esetén a tanuló az első évfolyamot megismétli.
Az első osztályt a tanuló szülői kérésre a tanítóval történt egyeztetés alapján megismételheti, és az első év elvégzéséről iskolalátogatási igazolást kap.
Második évfolyamban félévkor a tanulók az első osztály félévében alkalmazott gyakorlatnak megfelelően szöveges értékelést kapnak.
Második osztály év végén és harmadik évfolyamban a hittan, informatika és angol tantárgyakból szöveges értékelést kapnak. Ezeknek a tantárgyaknak értékelése a szöveges értékelés minősítési gyakorlatának megfelelően egy szavas minősítéssel történik. A szöveges értékeléssel minősített tantárgyakból a leggyengébb adható értékelés a „gyenge” minősítés, ami ebben az esetben semmiképp nem járhat pótvizsgára utasítással vagy évismétléssel. A többi tantárgy esetében az értékelés osztályzatokkal történik. Az osztályzatokkal értékelt tantárgyak esetében ezeken az évfolyamokon is követelmény a továbbhaladáshoz a tantárgyi minimum teljesítése. A tanulmányi követelmények nem megfelelő teljesítése (elégtelen év végi osztályzat) értelemszerűen pótvizsgával, sikertelen pótvizsga esetén évismétléssel jár.
- A 4 -8. évfolyamokon minden tantárgyból legalább az “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
• Ha a tanuló a 2-8. évfolyamban a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez “elégtelen” minősítést, az évfolyamot ismételni köteles. Ha a tanuló körülményei indokolják, kivételes esetekben a nevelőtestület az osztályozó értekezleten olyan határozatot is hozhat, hogy a három tárgyból elégtelen osztályzatot szerzett tanuló is javítóvizsgázhat.
• A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha
• az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
• az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
• egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
• magántanuló volt.

Magatartás és szorgalom értékelése
A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményeit a tantestület állapítja meg. Az érvényben levő házirendet első osztályban, a tanévnyitó szülői értekezleten nyomtatott formában kiosztjuk a szülők számára. A házirend változásait tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel megismertetjük. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésében az osztály közössége, valamint az osztályban tanító pedagógusok is részt vesznek. Minden alsós osztálynak külön „magatartás-szorgalom füzete” van, melybe minden ott tanító pedagógus bejegyzéseket írhat. A felsőben a bejegyzéseket a naplóban található értékelő lapon vezetik az ott tanító pedagógusok.
A magatartással és szorgalommal kapcsolatos követelmények
A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:
- a tanuló magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben
- a tanuló viszonya a közösséghez
- a tanuló tanuláshoz, munkához való viszonya
- a tanuló környezete, személyiségjegyei
- milyen elismerési ill. elmarasztalási formákban részesült
A szorgalom értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:
- Képessége szerint tanul-e?
- Vállal-e „többlet munkát”?
- Milyen a kötelességtudata, igényessége önmagával szemben?
- Mennyire önálló a munkában?
- Milyenek az életkörülményei?
A magatartás ás szorgalom minősítésének 4 fokozat van:.
magatartás:     5 példás     szorgalom:     5 példás
    4 jó     4 jó
    3 változó     3 változó
    2 rossz     2 hanyag
Iskolánkban adható elismerési, elmarasztalási formák

Azt a tanulónkat, aki képességeihez mérten
- példamutató magatartást tanúsít, vagy
- folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
- az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
- iskolai, illetve, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
- bármely más módon hozzájárul iskolánk jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola elismerésben részesíti.
Iskolánkban tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
- szaktanári dicséret,
- napközis nevelői dicséret,
- osztályfőnöki dicséret,
- igazgatói dicséret,
- nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulóink a tanév végén
- szaktárgyi teljesítményért,
- példamutató magatartásért,
- kiemelkedő szorgalomért,
- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
A dicséretet tanulónk bizonyítványába be kell vezetni.
Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulóink oklevelet és jutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
Iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és tárgy- vagy könyvjutalmat kapnak, melyet iskolánk közössége előtt vehetnek át.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulóink a tantestület döntése alapján szaktanári vagy igazgatói dicséretben részesülnek írásban.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulóinkat, csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni, melyet iskolánk közössége előtt vehetnek át.
A dicséretet írásba foglaljuk és azt a szülők tudomására hozzuk.
Iskolánkban adható büntetési formák:
Azt a tanulót, aki
- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
- társaival szemben brutális tettre ragadtatja magát, vagy
- társát megalázza
- a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy
- igazolatlanul mulaszt, vagy
- bármely módon árt iskolánk jó hírnevének,
büntetésben kell részesíteni.
Iskolánk büntetési formái:
- szaktanári figyelmeztetés,
- napközis nevelői figyelmeztetés,
- osztályfőnöki figyelmeztetés,
- osztályfőnöki intés,
- osztályfőnöki megrovás,
- igazgatói figyelmeztetés,
- igazgatói intés,
- igazgatói megrovás,
- tantestületi figyelmeztetés.
- tantestületi intés,
- tantestületi megrovás.
Iskolánk büntetéseinek kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térnünk. A büntetést írásba foglaljuk, és azt a szülők tudomására hozzuk.
Iskolánk keresztény szellemiségéből fakadóan az agresszivitás minden formáját határozottan elutasítja. A tantestület fenntartja magának azt a jogot, hogy a társaival brutálisan viselkedő, vagy társát megalázó gyermeket az iskolából azonnali hatállyal eltanácsolja, a tankötelezettségi kötelezettség megtartása mellett.

5.  A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
- Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
-    osztályozóvizsga
-    pótló vizsga
-    javítóvizsga
-    8. évfolyam tanév végi vizsgái

- Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
-    a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
-    engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
-    ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
-    ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

- Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

- Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

- A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

- A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
-    osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább 30 nappal,
-    javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor)
közölni kell.

- Az osztályozó- és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

-  8. évfolyam tanév végi vizsgái
Iskolánk diákjait a továbbtanuláshoz szükséges, és az egész életen átívelő tanulás kompetenciáihoz szeretnénk hozzásegíteni. Célunk elérését 8. osztály év végén tartott szóbeli vizsgáival is segítjük.
A vizsgák tételszerű, témák szerinti rendezése elősegíti a tanult tananyag rendszerezését, összegzését, új szempontok szerinti áttekintését, fejleszti a szóbeli kommunikáció képességét, valamint az alaposabb előkészítést a középiskolai tanulmányokra.
Diákjainkat a vizsga alkalmával hozzászoktatjuk ahhoz a szituációhoz, melyet valamennyien meg fognak tapasztalni életük során. Megtanítjuk őket arra, hogyan illik viselkedni egy vizsgahelyzetben, A vizsgaanyagot tételekbe foglalva az a pedagógus dolgozza ki, aki a tantárgyat tanítja, és a félévi értesítő kiosztását követő két hétben a diákok rendelkezésére bocsátja. Vizsgákat tartunk bármely elméleti tantárgyból, a tantestület javaslata alapján. Az aktuális tanév tanévnyitó tantestületi értekezleten születik döntés arról, hogy az adott tanévben, mely tantárgyak képezik a vizsga anyagát.
A tanév végi osztályzatba a vizsga eredményét súlyozottan számítjuk be.

6.     Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
1.) a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Megoldásának eredményessége vagy eredménytelensége visszacsatolás a pedagógus számára. Számonkérése nem tartozik a tanóra legmutatósabb részéhez, ám tudatos tervezése, ellenőrzése nélkül munkánk nem tekinthető teljesnek.
2.) az első évfolyamon a tanulók minden nap gyakorolják az írást, olvasást, környezetismeretet. Hétvégére és a tanítási szünetek idejére is kapnak gyakorló feladatokat matematikából, írásból és olvasásból.
- a második évfolyamon a délutáni tanulási időszak alatt a gyerekek az aznapi anyaghoz kapcsolódó írásbeli feladatokat végzik el. Olvasási(hangos és néma) gyakorlatok, szabályok megtanulása, átismétlése is napi rendszerességgel történik. Hétvégére és a szünetekre kevés írásbeli és szóbeli feladatot kapnak. Ezekre a napokra inkább szorgalmi feladatokat, kutatómunkát, gyűjtőmunkát adnak a pedagógusok.
- a harmadik és negyedik évfolyamon naponta kapnak írásbeli feladatokat különböző tantárgyakból. Tanulási időszak alatt az írásbeli feladatok dominálnak, szóbeli rész kevesebb. Soha nem dolgoznak fel új anyagrészt, mindig a már megtanult anyag ismétlése, gyakorlása, rögzítése történik. Hétvégére, szünetekre döntő többségben szorgalmi, könyvtári kutatómunkát, kötelező olvasmány elolvasását, gyűjtőmunkát és nagyon kevés írásbeli feladatot kapnak a diákok.
Minden évfolyamnál a házi feladatok kijelölésénél a pedagógusok figyelembe veszik a tananyag mennyiségét és a gyerekek teherbírását.
3.) az ötödik- nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére és a tanítási szünetek idejére is a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatok segítségével mélyítik el a tanóra tananyagát.
4.) a rendszeres feladatokat kiegészítjük nagyobb mértékű, projekt jellegű, otthon elvégzendő feladatokkal. (p1.: angol nyelvből, rajzból, magyar irodalomból és történelemből)
5.) a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül 1-l osztállyal alsó tagozatban legfeljebb 1, felsőben 2 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
7.    A tanulók fizikai állapotának mérése
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal április hónapban.
2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és azt a tanulók tudomására hozzák.
3. A tanulók fizikai állatát a Mérey Ildikó- féle Hungarofit módszerrel mérjük, melynek feladatai:
1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)
Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti.
Feladat:térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -‚ majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.
Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben.
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: négy perc
Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,
2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,
3. ütemre visszanyit tarkórátartásba,
4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: 4 perc
Kiindulási helyzet:A tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegeken a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel.
Feladat: A tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és Újabb felülés következik folyamatosan.
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk 4 perc
Kiindulási helyzet:Mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd. merőleges kar).
Feladat: A tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást Végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.
Értékelés: A szünet nélküli szabályosan Végrehajtott ismétlések száma.

5. feladat: COOPER-TESZT
(az aerob hosszú távú állóképesség mérésére szolgál)
Időtartam: 12 perc
Feladat: folyamatos futás
Értékelés: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv teljesítése

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

I.    A pedagógiai program érvényességi ideje
1.    Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
2.    A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

II.  A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
1.    A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
-    A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2.    A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III.  A  pedagógiai program módosítása
1.    A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
-    az iskola igazgatója;
-    a nevelőtestület bármely tagja;
-    a nevelők szakmai munkaközösségei;
-    az intézményi tanács;
-    az iskolaszék;
-    a szülői munkaközösség;
-    az iskola fenntartója.
2.    A tanulók diákközgyűlést képviselő nevelő útján javasolhatják.
3.    A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé..
4.    A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó egyetértését.
5.    A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
1.    Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.
2.    A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.szentimreiskola.hu
3.    A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
4.    A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
-    az iskola honlapján;
-    az iskola fenntartójánál;
-    az iskola irattárában;
-    az iskola könyvtárában;
-    az iskola nevelői szobájában;
-    az iskola igazgatójánál;
-    az iskola igazgatóhelyettesénél;

III.    A pedagógiai program módosításának elfogadása és jóváhagyása
A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013-03-27-én tartott ülésén egyhangú szavazással elfogadta.

A tantestület nevében:

………………………………..                …………………………………
Csótiné Mádai Rita                                        Fazekas Rozália
 igazgatóhelyettes                                       igazgató

EGYETÉRTŐ NYILATKOZAT
Alulírott, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola szülői közösségének képviselőjeként, a módosított pedagógiai programot elfogadom, azt felterjesztésre és jóváhagyásra javaslom.
Ráckeve, 2013-03-27.
   

    …………………………….
    SZMK elnöke

Hasznos hivatkozások

Közösségi média

Duis aute irure dolor

Voluptatum cursus quaerat bibendum corrupti, mattis? Magnam ipsa porta, lacinia repellendus quam.

Elérhetöség

Szent Imre Katolikus Általános Iskola

2300 Ráckeve
Szent István tér 22.

E-mail: szentimreiskola.rackeve@gmail.com
Tel: 06 24 422 803
Fax:

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.